Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Balassa Iván-Hála József: Adalékok az agyagpala magyarországi hasznosításához

800.000 db/év különféle méretű tetőfedő pala került ki a bányákból (Schafarzik 1904, 245). Az egyes készítmények távolsági szállítása vasúton, illetve Pozsonyból a Dunán hajóval történt (Czilchert 1873, 201; az árakról és azok változásáról lásd pl.: Pozsony és környéke 1865, 145; Szathmári 1865, 244; Czilchert 1873, 201; Mudrony-Ráth-Micseh 1896, oldalszámozás nélkül, Möller II, 1930, 75). ELSŐ MAGYAR " . , MARI AVÖLGYI PALABÁN YASAG xiaxrölg-y^ tí. p. Stomfa. A bécsi, pozsonyi, kecskeméti és székes-fehérvári kiállításokon kitüntetve. A t. háztulajdonosok érdekében kiemeljük, hogy a régi 1 ibás zsindelytetők fplötte alkalmasok" palával való befödésre. és efcen födelek tartósság és szépa?^-dolgában nem különböznek az ujaktól, de jelentékeny költségmegtakarító i^TmfeWa^l ezáltal. Szállítás IOOT,<frgtammonként 15 krba iesz számítva, egy teljés kocsirakomány 15 forintba. 8. kép Az Első Magyar Máriavölgyi Palabányaság hirdetése 1896-ban (Mudrony-Ráth-Micseh 1896, oldalszámozás nélkül) Az Első Magyar Máriavölgyi Palabányaság megalakulásától kezdve nagy propagandát fejtett ki, készítményeit már 1863-ban bemutatta a Magyar Gazdasági Egyesület budapesti székházában és a Közteleken, majd később a bécsi, a pozsonyi, a kecskeméti, a székesfehérvári és a budapesti millenniumi kiállításon is (Szathmári 1865; Vasárnapi Újság 1865; Falusi Gazda 1863, 85; MudronyRáth-Micseh 1896, oldalszámozás nélkül; Schafarzik 1897, 191; Czigler 1898, 494) (8. kép). Az utóbbin Tomschay Károly máriavölgyi vállalkozó is részt vett készítményeivel (Posewitz 1898, 31). E széles körben folytatott propagandának is volt köszönhető, hogy a máriavölgyi agyagpala nem csupán belföldön, hanem külföldön is keresett volt. Pl.: tetőfedő palát Szerbiába szállítottak, az iskolai palatábla pedig Ausztriába, Németországba, Egyiptomba, Angliába, Észak- és Dél-Amerikába is eljutott (Ortvay 1898, 188; Pozsony és környéke 1865, 145; Szathmári 1865, 241; Vasárnapi Újság 1865, 149; Gesell-Schafarzik 1885, XV; Schafarzik 1902, 5; 1904, 245). A millenniumi kiállítás kapcsán Czigler Győző azt írta, hogy „A máriavölgyi palabánya utóbbi időben szép haladást tett..." és Wolff Gerőtől tudjuk, hogy a máriavölgyi agyagpala századunk első évtizedében is „kielégítő keresletnek örvendheti (Czigler 1898, 497; Wolff 1907, 238). A Magyarország legjelentősebb agyagpalabányájában készített termékek az első világháborúig voltak jelen a hazai piacon (lásd pl.: Möller 1930, II, 75). 279