Szende Katalin – Kücsán József szerk.: Isten áldja a tisztes ipart - Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. A Soproni Múzeum kiadványai 3. (Sopron, 1998)

Balassa Iván-Hála József: Adalékok az agyagpala magyarországi hasznosításához

miveltetése hg. Coburg birtokában van." 1864-ben a Bán-völgyben Latinák Mártonnak volt „Palya kő hányoja" (Fényes 1851, IV, 307; Pesty 1988, 370). A XIX. században Nagyvisnyón nem csupán az agyagpala kitermelését és feldolgozását végző munkások, hanem a palafedéshez értő szakemberek is éltek. Név szerint Lion János „palakőfedeiező mester'-t ismerjük, ő fedte be palával 1844-1845-ben a borsodnádasdi templomot. 1851-ből 2 „kősindelyfedő" „kézmüves"-ről van tudomásunk. A visnyói mesterek nem csak falujukban, hanem a környékbeli településeken is vállaltak munkát (Voit 1969, 360; Fényes 1851. IV. 307; Dercsényi-Voit I. 1969. 548). 4. kep. Munka az egyik kisgyöri „hasítóház"-ban az 1920-as években (Hála gyűjtése; reprodukció: Pellérdy Lászlóné) Századunk elején, gróf Erdődy Rezső bányájából még 200-800 mázsa agyagpalát termeltek ki évente, majd fejtése 1910 táján megszűnt. Legtovább a Bánvölgyben bányászkodtak, idős helybeliek szerint mindvégig kézi erővel és eszközökkel (Schafarzik 1904, 74; Csíffáry 1996, 73-75; Schréter 1914, 302-303; Hála gyűjtése, 1992) (l. kép). Kisgyőr E faluban a tetőfedésre és iskolai palatáblák készítésére felhasznált agyagpala kitermelése a XIX. században indult meg a településtől északnyugatra lévő Palabánya-völgyben, Mocsolyás-puszta közelében (Schafarzik 1904, 66; Frisnyák 1970, 41; Hevesi-Kletz-Lénárt-Prosek-Repei 1977, 262; Péchy-Horváth 1939a, 58). Egyes források szerint az első bányát 1850-ben nyitották meg, de 275