Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Papp István: Bajcsy-Zsilinszky Endre 12 napja Sopronkőhidán
A védőügyvéd megkísérelte a lehetetlent: bizonyításkiegészítési indítványt terjesztett elő, időt akart nyerni, hogy elodázza a jóvátehetetlen tragédiát. De védői munkáját lehetetlenné tették, a bizonyítás-kiegészítésre vonatkozó, jogilag megalapozott előteijesztését Dominich hadbíró egyszerűen elutasította. 1 9 1944. december 23-án a kora esti órákban Dominich kihirdette a katonai bíróság ítéletét: kötél általi halál. A hadbíró őrnagy személyesen utazott Kőszegre (itt székelt a miniszterelnökség, a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar), hogy megerősíttesse az ítéletet. Másnap, december 24-én reggel nyolc órakor az ítéletet végrehajtották. 2( ) Bajcsy-Zsilinszky Endre életének utolsó óráiról hiteles források állnak rendelkezésünkre. Almásy Pál így emlékezik: „December 23-án este kaptuk meg az irodán az értesítést, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endrét még az esti órákban elő kell állítani... este hét óra lehetett, amikor az őrök átkísérték a bírósági épületnek kinevezett iskolaépületbe... fél óra múlva visszajött... a főfoglár ama intézkedéséből, hogy értesítsék a fegyház evangélikus lelkészét, megtudtuk: szeretett Bandi bácsink a holnapi napon, karácsony előünnepén követi hős társainak, Kiss Jánosnak, Nagy Jenőnek és Tartsay Vilmosnak az útját... A siralomházat harmadik emeleti zárkájában rendezték be, ajtaja nyitva volt, fegyveres katonák virrasztottak a nyitott ajtó előtt."21 Az utolsó három órát Bárdosi Jenő fegyintézeti evangélikus lelkész társaságában töltötte. Bárdosi 1944. december 24-én reggel öt órakor kapott utasítást és engedélyt, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endrét felkeresse, aki ekkor még nem tudta, hogy a halálos ítéletet aznap reggel nyolc órakor végrehajtják. A megindítóan nehéz szolgálatot teljesítő lelkész így emlékezik: „A vállas, szép ősz ember nagyon nyugodtan viselkedett. Elmondta: világosan látja, hogy a nyilas rendszertől ő nem várhat kegyelmet." Reggel hat órakor egy fegyveres katona a hadbíróság elé kísérte. Közölték vele, hogy a halálos ítéletet két órán belül végre fogják hajtani. „Elmondta, hogy minden törekvése mindig az volt, hogy a magyarságot szolgálja, és hisz abban, hogy 1 9Dernői Kocsis László: i. m. 325—329. A védőiig}-véd szerepét később a helyi sajtó teljesen megalapozatlanul negatívan értékelte: „...az egész tárgyaláson egyetlen szót sem szólt a mártír nagy magyar védelmében." Új Sopron, 1946. július 10.) A védőügyv éd tudomására hozta Dominich, hogy a vádlott esetleg kegyelmet remélhet, ha elárulja Tildy Zoltán rejtekhelyét. — Bajcsy-Zsilinszky tárgyalásának elnapolására felajánlotta segítségét a börtön polgári főorvosa dr. Varvasovszky János: „Módomban állana téged kórházba juttatni. Jelents beteget... a főtárgyalás napját ezzel ki lehetne tolni. Megmenekülhetnél, hiszen tudjuk, hogy közelednek az oroszok. BajcsyZsilinszky elhárította az ajánlatot... hajthatatlan volt." Lévai Jenő: A Margit körúti vérbírák. Bp. 1945. 25—26. o. A főorvos határozott segítőkészségét Almásy naplója is megerősíti: „Varvasovszky kitűnő orvos volt és nagyszerű ember, mindent megtett, amit tudott, a foglyok érdekében." Almásy: i. m. 34, 283. o. A halálos ítéletet Kőszegen Feketehalmy-Czeydner Ferenc tábornok erősítette meg, aki 1942-ben az „újvidéki razzia" felelős parancsnoka volt. Bajcsy-Zsilinszky kitartóan követelte a képviselőház előt az ügy kivizsgálását és a bűnösök megbüntetését. A vizsgálat elhúzódása lehetővé tette, hogy a bűnösök Németországba szökjenek, majd hazánk német megszállásakor visszatérjenek. Feketehalmy-Czeydner tábornok 1944. október 22-én Beregfy Károly nyilas honvédelmi miniszter helyettese lett. Nyilvánvaló, hogy személyes bosszúvágy is fűtötte a halálos ítélet megerősítésekor. (Vö. Buzási János: Az újvidéki „razzia" Bp., 1963. és György István: Az első újvidéki pertől a másodikig. Népszabadság, 1969. nov. 18—25.) A halálos ítéletet kimondó hadbíróság elnöke Érsek Albert alezredes volt, 1946. január 16-án a soproni sajtó közölte, hogy a rendőrség őrizetbe vette Érsek Albert volt alezredest. (Új Sopron, 1946. január 16., július 10. és 17.) Érsek ügyének tárgyalását 1946 őszére tűzte ki a Soproni Népbíróság, aki közben veseműtét következtében a soproni Erzsébet kórházban meghalt. Dominich Vilmos hadbíró őrnagy amerikai, majd francia fogságba került, Kufstein várában őrizték. A magyar igazságügyi szervek kiadatási kérelmei nem vezettek eredményre. Dél-Amerikába szökött. (Soproni Világosság, 1946. szeptember 16. és november 11., továbbá Almásy: i. m. 268. o.) Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről 233—234. és Almásy: i. m. 45. o. 354
