Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Nováki Gyula: Kuruckori erőd Sopronbánfalva felett

belső magassága 0,5 m körüli. Az árok lent, az északkeleti végében kettéágazik, rövid, 15 m hosszú sáncot közrefogva. Az árok vége alatt pár méterre egy ma is használatban lévő, Sopronbánfalvára levezető, de elhanyagolt földút keresztezi az árok és sánc irányát. A kis romboid alakú földerőd árkának délnyugati sarkán kívül, 3—4 méterre egy nagy, szabálytalan gödör kezdődik, feltehetően újkori kőbánya nyoma, hasonló több is van a Sánchegy gerincén. Az említett régi térképek és az alább még részletesen tárgyalandó történeti adatok egyértelműen a kuruckorba helyezik e kis erőd korát. A kuruckor történetét rendkívül kiterjedt irodalom tárgy alja, és az egykorú levelezéseket, e kor legfőbb forrásait is sok kötetben tették már közzé. Az alábbiakban csak Sopron és környéke történetét tekintjük át e mozgalmas időszakban. így válik érthetővé a sopronbánfalvai kiserőd rendeltetése. Történeti áttekintésünket a XVII. század utolsó két évtizedével kell kezdenünk.

6 6 Itt mondok köszönetet Heckenast Gusztávnak, aki a kuruckori történeti irodalom útvesztőiben elindított, továbbá Harald Pricklernek (Eisenstadt), aki burgenlandi sáncvonalakkal kapcsolatban volt segítségemre. A kuruckorral foglalkozó történeti feldolgozások, bár mindig más szempontból, de nagyjából mind ugyanazokat az adatokat ismétlik, ezért itt csak felsorolom, melyik forrásokat használtam fel: Archívum Rákóczianum I. osztály. Had- és belügy (Közli : Thaly Kálmán) Pest, I (1873), V (1877), IX (1883) — Archívum Rákóczianum III. osztály. II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Bp, 1978. — Bánkuti Imre: A kurucok első dunántúli hadjárata (1704. január—április). Bp, 1975. — Uő.: Rákóczi hadserege 1703—1711. Bp, 1976. — Bariska István : Egy különös árulás történetéhez (Bezerédy Imre brigadéros hitszegéséről). In: Zalai Gyűjtemény 36/1. Zalaegerszeg, 1995, 79—142. — Esze Tamás: Rákóczi dunántúli hadjáratának terve 1705-ben. Hadtörténelmi Közlemények u. f. 1 (1954) 176—212. — Gömöry Gusztáv: A bécsi körsáncok és a kunicok első betörései Ausztriába. Hadt. Közi. 5 (1892) 236—241. — Heckenast Gusztáv: A Rákóczi-szabadságharc. In: Magyarország hadtörténete I. (Szerk.: Borús József) Bp, 1984, 337—399. — Markó Árpád: Rákóczi mint hadvezér. In: Rákóczi emlékkönyv halálának kétszázéves fordulójára. I. Bp, (1934) 325—362. — Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben. Századok 86 (1952) 397— 436. Külön említem azokat, amelyekben Sopron és környéke részletesebben is szerepel. Mivel itt is szinte valamennyi forrásban nagyjából ugyanazokat az adatokat találjuk, ezeket is csak felsorolom: Kovachich, Martin Georg: Sammlung kleiner, noch ungedruckter Stücke... I. Ofen, 1805, 446—460. Sopron 1705—1706. évi ostromát ismereti. Nem jelöli meg a forrását, de úgy tűnik, Ritter krónikájának ismeretében írta. — Paur Iván: A soproni szőlők veszedelme a kuruc-világban. Magyar Akadémiai Értesítő 17 (1857) 289—300. — Hanns Tschány's Ungrische Chronik vom Jalire 1670 bis 1704. (Közreadja: Paur Iván) Pest, 1858. Ez a krónika 1704 december 2-ig írja le az eseményeket. — Hans Georg Rittens Oedenburger Chronik zur Geschichte der Rákóczyschen Belagerung im Jahre 1704. (Herausgegeben von Paúr Iván) Oedenburg, 1874. Ezt az első kiadást vettem alapul, amely a címével ellentétben a teljes kuruckort végig kíséri. A Ritter-krónikának másik kiadása: Ritter György János sopronyi polgár krónikája 1701—1719. In: Monumenta Hungáriáé Historica. II. 27. Scriptores (Közli : Thaly Kálmán) Bp, 1875, 433—607. E két krónika, különösen a Ritter-féle lett elsősorban az alapja minden további feldolgozásnak, amelyek Sopronnal és környékével foglalkoznak. Pl. Csatkai Endre: Die Windmühlen auf dem Krutzenberg. Oedenburger Zeitung 1930. máj. 6. — Uő.: Egykorú tudósítás Sopron 1705. évi ostromáról. Soproni Szemle 3 (1939) 259. — Uő.: Séta a régi Kurucdombon. Új Sopronvármegye 1939. okt. 22. — Uő.: Sopron városa teljesen labanc volt-e? SSz 20 (1966) 53—56. — Nagyobb területekkel foglalkoznak, de sok Sopron környéki adatot is tartalmaznak: Thaly Kálmán: Bottyán János II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezénylő tábornoka. Pest 1865. — Uő.: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Bp, 1880. — Horváth Mihály: Magyarország történelme. 2. kiadás. VI. Pest, 1872. 416—418. Erre Dénes József hívta fel a figyelmemet. — Feldzüge des Prinzen Eugen von Savoyen. I. Serie. Wien, VI (1879) 137, VIII (1882) 408—430, IX (1883) 323. —

Lemaire, Louis: Beszámoló mindarról, ami a magyarországi háborúban történt az 1705-ös hadjárat kezdetétől 1708 márciusáig. In: Köpeczi Béla — R. Várkonyi Ágnes (szerk.): Rákóczi tükör. 2. Bp, 1973, 176—288, 211— 212. Utóbbiban csak a város erődítéseire találunk adatokat. — Az osztrák történészek részéről a mi szempontunkból a legalapvetőbb munka: Mühlhofer, Franz: Die historischen Grundlagen über die Anlage der Schanzen („Alte Schanze") zwischen dem Nordende des Neusiedler-Sees (Neusiedl a. S.) und der Donau (Petronell). Burgenland 4 (1931) 194—199. — Jó összefoglalást találunk még: Homma, Josef Karl: Burgenlands Burgen und Schlösser. Wien 1961. és Meyer, Wolfgang: Die burgenländischen Wehrbauten in Zeitalter der Türkenbedrohung. (Wissenschaftliche .Arbeiten aus dem Burgenland. Heft 68) Eisenstadt, 1983, 57—93. o. 137