Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Gömöri János: Fertőrákos Árpád-kori temploma
A fertőrákosi templomnak a felsorolt analógiáktól valamivel jelentősebb méretei nem kell, hogy a későbbi datálás felé billentsék a mérleg nyelvét, mert püspöki birtokon állott, ahol a vidék egyházi életének egyik szervező központja is volt, ezért reprezentációs céllal nagyobb méretű templomot emeltek. Bár ez a reprezentációs szándék a részletek kivitelezésében, a díszítő kőfaragás alkalmazásában nem mutatkozik meg. Elgondolkoztató, hogy a régi rákosi plébánia épülete a kastély közelében állott, és csak 1582-ben, a mezővárosi cím megszerzése után költözött a plébánia mai helyére, a templom mellé 3 1. A középkorból egyetlen rákosi plébános neve sem maradt fenn. Az 1530-as évekből ismerjük Mátyás rákosi plébános nevét. A plébánia szegénységét mutatja, hogy Mátyás pap kénytelen volt az egyik ezüstkelyhet a soproni ispotály plébánosánál elzálogosítani 3 2. A középkorban nem végeztek olyan nagy átalakításokat a rákosi plébániatemplomon, hogy újrafelszenteléssel a templom patrociniumát megváltoztatták volna. Feltehető tehát, hogy a templom védőszentje felépítésétől és első felszentelésétől fogva Szent Miklós volt. A kisázsiai Myra IV. századi püspöke a XI. századtól Magyarországon is népszerű védőszent volt, a többek között a kereskedők, a molnárok, a hajósok, halászok, de általában a családapák és -anyák tisztelték a róla elterjedt legendák miatt 3 3. A Nyugat-pannoniai körzetben Valter Ilona 21 patrociniumát sorolja fel. A Szent Miklós templomok a Rába partján, kisebb patakok mellett és a Fertő közelében találhatók. Ezen a területen — az 1208-ban említett Lébénymiklós (Mosonszentmiklós) Szt. Miklós templomának kivételével — minden Szt. Miklós egyház a XIII. században épül 3 4. A templom formája az egész középkoron keresztül lényegében nem változott. Többször cserélték tetőzetét, felújították lerombolt tornyát, sekrestyéjét át-átalakították, javítgatták a padozatát, talán nagyobb, korszerűbb ablaknyílásokat is építettek a gótikus periódusban, majd új oltárt állítottak fel. A fő falak, a bejáratok azonban az Árpádkortól eredeti helyükön maradtak. A templom főbb építési periódusait előzetesen az alábbiakban határozhatjuk meg: I. „A" szint, patkószentélyes csarnoktemplom, torony és sekrestye nélkül: XII. sz. vége, vagy XIII. sz. eleje. II. Alsó, 3. számú téglaburkolatos szint, megépül a torony és a sekrestye: XIII. sz. III. Középső, 2. téglapadló, a templom javításai kisebb részletei valószínűleg későgótikus stílusban, a XVI. század elején. Akkor még fainennyezetes, csak a szentély boltozott. Tetőfedés cseréppel. IV. Legkésőbbi, 1. számú téglapadló, a templom beboltozása, újjáépítése, a sekrestye bővítése, fa karzat építése, 1578—1587 között, I. Draskovich György püspök idején. 1582-ben kap Rákos oppidum (mezőváros) rangot. V. A sekrestye lebontása. 1651 és 1662 között. 3 1 Bán i. m. 78. o. 32 Házi Okmánytár II. 2. 71. o. 42. sz. „Item Mathes, pfarrer zw Krewspach..." A soproni ispotály rákosi malmának felügyelője is volt, a malmot Wetzer Farkas a soproni kórház-templom plébánosa vette meg. így állandó kapcsolatban lehetett a két plébános. Wetzer végrendeletében visszaadja Mátyás rákosi plébánosnak azt a kelyhet, amelyet szükségében elzálogosított. Talán nem tévedünk sokat, hogyha a XVII. sz.-i jegyzökönyvekben a rákosi templom felszerelésében említett ezüstkelyhek egyikét sejtjük a visszaadott kehelyben. A velencei nyomdában, 1512-ben kiadott misekönyv, amely a soproni ispotály plébániájáról került Fertőrákos templomába, szintén Mátyás pap révén juthatott oda. 3 3 Diós István (szerk): A szentek élete. 3. kiadás. Budapest 1990. 692—695. o. 3 4 Valter i.m. 46., 165. o. 40
