Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Szila Szabolcs: A magyar tudomány és a szellemi élet mártírjai a Sopron vidéki állásépítésen 1944–1945-ben

Március 23. és 25. között a kiürítés felgyorsult. Az utolsó fogolycsoportok 27-én reggel hagyták el Kőszeget. Több inenetoszlopot délnyugatnak, a Steiermark Észak erődvonal építéssávjaira vezényeltek. Egyes csoportokat vasúton indítottak útnak. Százak a további napokban is erődítési munkát végeztek, míg a Vörös Hadsereg közeledtére a területet ki nem ürítették. A Sopron vidéki foglyokkal egyezően a volt kőszegi sáncmunkások nagyobb része — a rohonci és az eisenzerzi vérfürdőn át — átlagosan három hét alatt, gyalog tette meg az Alpokon át vezető utat Mauthausenig vagy Gunskirchenig. A Reichsschutzstellung építése irtózatos áldozatokkal járt. 1945 március végén a Sopron vidéken is gyakorlatilag teljesen értéktelen, értelmetlen erőfeszítésnek bizonyult. „Nemzetiszocialista szempontból" viszont betöltötte szerepét, mert a „zsidókérdés végső megoldását" eredménnyel szolgálta. A fajmítosz hozadékaként öt hónapon át a „megsemmisítés munkával" megvalósult. Másrészt a németeket végsőkig szolgáló — joggal utolsó csatlósoknak nevezhető — nyilaskeresztesek aktív közreműködésével a magyar nép újabb, érzékeny és pótolhatatlan veszteségeket szenvedett. * * * Szita Szabolcs Die Märtyrer der ungarischen Wissenschaft und des Geisteslebens beim Bau der Verteidigungsstellungen in der Region Sopron (Odenburg) 1944-1945. (Zusammenfassung) Die Befestigungsarbeiten zum Schutz von Wien begonnen im November 1944 in der näheren Umgebung von Sopron. Als Gefangene der deutschen Terrororganisationen ließ man zwischen Pressburg und Güns fünf Monate lang 35.000 ungarische Juden arbeiten. Sie bauten Kriegsgräben, Deckungen und viele Arten von Abwehrstellungen. Die Abhandlung behandelt kurz die Geschichte des Arbeitslagers in der Umgebung von Sopron. Es wird mit Daten bestätigt, daß ein Drittel der Gefangenen verhungerte, oder infolge von Krankheiten und der Brutalität der Nazis und der Krankheiten starb. Durch die schwerste Zwangsarbeit zur Errichtung der sinnlosen Befestigung, erlitten die Wissenschaften und somit das ungarische Geistesleben schmerzhafte Verluste. Die Studie faßt im Rahmen des Kolnhofer (Kópháza) Arbeitsdienstes von Endre Csatkai die Tragödie und das einzelne Schicksal der zu Sklaven degradierten Persönlichkeiten zusammen. 368