Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Kubinszky Mihály: Sopron 20. századi építményeiről
Kubinszky Mihály Sopron építészete a XX. században (Elemző vázlat a téma feldolgozásához) Sopron legújabb kori építészetének első részét rangos könyvben — mely általános elismerést váltott ki — dolgozta fel a város építészetének szakavatott történésze, dr. Winkler Gábor. 1 A munka, a feldolgozás folytatást kíván, az ipari építés tekintetében kiegészítést is. Úgy hiszem, hogy Csatkai Endre emlékének híven hódolunk, ha a születésnapja alkalmából szerkesztett kötetben Sopron XX. századi építészettörténetének lényegét megvilágítjuk, rendszerezzük. Azt is bizonyítva, hogy milyen fontos ez a feldolgozás függetlenül attól, ki vállalkozik rá és kinek jut a munka. Átgondolva a tervezett soproni építészettörténetet, annak lényegét 10 pontba foglaltam. így kísérlem meg nyomon követni városunk építészetének alakulását az elmúlt 100 esztendőben. 1. A XIX. századi, meghatározóan bécsi hatást tükröző építészet (pl. Városháza) ellenében már a XX. század első éveiben Sopronban nemzeti érzületű magyar építészet érvényesült. A színház átépítése, a postapalota és a kórház ennek jeles példái. A városban tehát hangsúlyos orientáció-váltás mutatkozik a városképet meghatározó architektúra tekintetében. 1904-ben a város fejlődését, ha nem is meghatározó, de erősen befolyásoló városrendezési ten 7 készült. 2. A felerészt németajkú soproni lakosság az 1921. évi népszavazás alkalmából nagy többséggel a Magyarországhoz való tartozásra szavaz. Az ország lakossága — a felkelők eszmei és effektív támogatásával — ugyancsak hitet tesz a városnak idetartozandósága mellett. Ez adta a Bethlen kormány részére a lehetőséget az 1921. évi őszi tárgyalásokon a város lehető megmentésére-megtartására, amit az 1921. dec. 14-i népszavazás eredménye igazolt. Ez érdemben az egyetlen jelentős módosítás Magyarország javára a másfél évvel azelőtt aláírt trianoni békediktátummal szemben. Ennek következtében a város felértékelődik. Az építészet ami ezeket az éveket követi Sopronban, szükségszerűen a magyarországi felfogást tükrözi. Ez akkor formailag inkább „szolid" historizmus, semmint nacionalista magyar. Figyelemreméltó tünet. 3. A trianoni békét követő területi csonkítások révén a magyarság részére elveszett üdülőterületek miatt is felértékelődik a város, hiszen némi „pótlást" tud nyújtani. Ennek következménye az üdülőszállók, az uszoda stb. építése. A város két világháború közti fellendülésének következtében jelentős az iparosodás is, ami az építészetre is nagymértékben hat. 4. Az első világháborút követő évtizedben — említettük a 2. pontban — hazánk építészetét az ún. neobarokk stílus jellemzi. Ehhez számíthatók a historizmus akkori felfogásába illő más építészeti stílusok is. Majd 1930 körül a Bauhausból hazatérő jeles 1 Winkler Gábor: Sopron építészete a 19. században, Budapest, 1988. 369
