Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Papp István: Bajcsy-Zsilinszky Endre 12 napja Sopronkőhidán
került sor az Országház előtt megtartott nemzeti gyászünnepségen, Búcsúztatták: Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök, Tildy Zoltán, a kisgazdapárt elnöke, Kállai Gyula, a kommunista párt egyik vezetője, Szakasits Árpád, a szociáldemokrata párt főtitkára, Puskin szovjet követ. Megrázó katonatemetés volt. Érckoporsóba zárt holttestét százezrek sorfala között indították el Tarpára, utolsó nyugvóhelyére. A nemzeti gyászünnepély megrázó hangulatát és eseményeit jól érzékeltetik Kállai Gyula visszaemlékező sorai: „Holttetemét május 26-án a Parlament előcsarnokában ravatalozták fel. Május 27-én, vasárnap délelőtt a Kossuth Lajos téren búcsúzott tőle az ország és Budapest népe. A Parlament főbejáratának lépcsőin felállított emelvényen ott voltak a koalíciós pártok vezetői, a kormány tagjai, a nemzetgyűlés tisztségviselői. Zsilinszky, akit hosszú pályafutása alatt sokan fantasztának, fellegekben járó politikusnak tartottak, a nemzeti gyász e perceiben reálpolitikussá magasztosult... Végakaratának megfelelően Tarpán temették el. A gyászbeszédek elhangzása után az ágyútalpra helyezett koporsót az Alkotmány utcán, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Somogyi Béla úton. a Rákóczi úton kísértük a Keleti pályaudvarra. Nagy halottunk innen vonaton folytatta útját a kis szabolcsi faluba. A főváros utcáin, s a 250 kilométeres hosszú útv onalon, amerre a vonat elhaladt, százezrek tisztelegtek koporsója előtt." 3 0 Az életmű városi vonatkozásaihoz még egy adalékot kell megemlíteni. A kisgazdapárt Sopron megyei szervezete 1946. november 26-án indítványozta Sopron város polgármesterének, hogy terjessze a közgyűlés elé Bajcsy-Zsilinszky Endre díszpolgárrá választását. Az indítvány indoklása kiemelte, hogy a nagy hazafi „...a magyar ellenállás felejthetetlen vezére volt, aki Sopron földjén szenvedett vértanú halált." A díszpolgári cím adományozását megelőző eljárás közben kizáró körülmény bukkant fel, ugyanis halott személyről volt szó. 1946. december 15-én a kisgazdapárt Sopron megyei szervezetének elnöke megjelent a polgármesternél és hivatalosan bejelentette, hogy az 1946. november 26-án előterjesztett beadványukat „...tekintse egyelőre tárgytalannak." 3 1 Az ügy nem került a közgyűlés elé. Valószínűnek látszik, hogy az eljárást zavaró szokatlan körülmény mellett a koalíciós pártok egyre inkább kiéleződő hatalmi versengése is szerepet játszott abban, hogy az indítvány nem került újra napirendre. 6. Bajcsy-Zsilinszky Endre nagyívű és ellentmondásos életútja, politikai hitvallása több mint négy évtizede vitára ihleti a korral foglalkozó történészeket, írókat, a még élő kortársakat. Az utókor elháríthatatlan kötelessége, hogy nemes alakját, megtorpanásoktól és illúzióktól sem mentes politikusi alkatát a mai magyar társadalom jobban megismerje.^ Bajcsy-Zsilinszky Endre XX. századi történelmünk kiemelkedő alakjainak egyike volt, aki élete utolsó éveiben a politikailag rosszul orientált és tudatosan félrevezetett nemzedéke fölé emelkedett! Az általa befutott életút a fajvédő nacionalizmustól, a demokratikus ellenzéki politikán keresztül eljutott az antifasiszta harc vezetésének 3 0 Kállai Gyula: Két világ határán. Bp. 1984. Kossuth 193—194. o. 3 1 Soproni Levéltár Polgármesteri iratok 15670/1946. és 16654/1946. 3~ Tudományos ülés Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének 100. évfordulója alkalmával. Népszabadság, 1986. jónius 4—5—6. Pintér István: Egy életút a történelem viharaiban Bajcsy-Zsilinszky Endre 1886—1944 (Társadalmi Szemle, 1986. 6. sz. 87 -96. o. Tilkovszky Lóránt: Egy életen túlmutató pályaív Népszabadság, 1986. június 7. 357
