Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Környei Attila: Adatok Széchenyi István szerepléséhez a soproni megyegyűléseken

Viszota és Östör még számos további olyan ügyet dolgoztak föl, amelyek a megyegyűlések anyagában találhatók és amelyekben, azok elintézésében gróf Széchenyi István szerepet játszott. 2. A földesúr mutatkozik meg a következő említendő ügyben is, azt azonban a kortársak és a történelem elsőrendű közüggyé avatták, és a gróf abban viselt szerepét a legnagyobb magyar közéleti munkássága részének s egyénisége egyik fő jellemzőjének tekintették és tekintik. Mint földesúr először saját jobbágyai védelmét és nyugalmát tekintette fontosnak, s Cenkre érkezése után két héttel nyílt levéllel fordult hozzájuk. Addigra ugyanis személyes körültekintéssel meggyőződhetett a megyebeli járványhelyzetről, s ennek ismeretében azonnal és határozottan intézkedett, először saját birtokain. A jobbágyokhoz írt levél napján e dologról már azt írhatta naplójába: „Machte alle Dispositionen. Alle Richter waren beisammen." Vagyis megyénkbeli összes birtokára, községére tekintve intézkedett.

1

1 A kolerajárványról, annak Sopron megyei eseményeiről és gróf Széchenyi Istvánról, a megyei egészségvédelmi bizottság (kolerabizottság) tagjáról van szó. Ezt a dolgot minden helytörténeti irásmű megemlíti, amelyik egyáltalán Széchenyivel is foglalkozik, anélkül azonban, hogy jelentőségének megfelelő részletességgel tárná föl és ismertetné az ügynek akár egyik, akár a másik oldalát. Erre a jelen közlemény keretében mi sem vállalkozhatunk, csak fölhívjuk a figyelmet a források gazdagságára és néhány fontosabb történelmi, illetve módszertani kérdésre. Először a módszer, a források földolgozásának kérdése. A megyegyűlések jegyzőkönyvei bőséges forrásul szolgálhatnak a téma föltárásához. Itt azt az igen lényeges megjegyzést kell megtennünk, hogy az ún. kolerabizottság — amit 1831. július 28-án hoztak létre, s amelynek gróf Széchenyi Istv án is tevékeny tagja volt — a járvány súlyosabb hónapjaiban igen sűrűn ülésezett és szinte teljes jogkörrel helyettesítette az őt létrehozó megyegyűlést. A másik nagyon gazdag forrás a legnagyobb magyar naplói. A megyében való tartózkodása alatt 1831. július 13-tól október 14-ig minden egyes nap tudott a járványügyben tett intézkedéséről, cselekedetéről beszámolni, s e beszámolók szűkszavúak ugyan de minden tapasztalt körülményre és adatra kiterjednek. Megszívlelendő megjegyzés és tanács: a kérdéssel foglalkozók lehetőleg a Viszota Gyula által kiadott eredeti (német) nyelvű naplót használják forrásnak. Jóllehet az itt már idézett magyar kiadás is közli az időszak legtöbb bejegyzését, de a nagyvonalú fordítás és a szerkesztésben a helyismeret teljes hiánya több hibát eredményezett. 1831. augusztus 16-án és 25-én pl. a magyar változat nemes egyszerűséggel Fertőszéleskútra helyezi a sopronbánfalvi kolostort. Bár a 16-i adat értelmezésénél a helyismerettel is rendelkező Viszota is hibázik, amikor Széleskutat Pozsony megyébe helyezi.

1

2 Nem lehet itt célunk a felhozott forrásokat alapos forráskritikának alávetni, csak e kritikai munka elvégzésére fölhívni a figyelmet. Tartalmi megjegyzést is kettőt teszünk: Először: Főként a naplók, de a megyegyűlési — bizottsági — jegyzőkönyvek alapján is bárki számára világosan kitetszik, hogy a legnagyobb magyar, jóllehet maga is labilis egészségű férfiú, mennyire a tettek embere. Hazaérkezése után, amíg nem tudott a megyei közügyekbe 1

1 1831. júl. 27. IV. k. Bp. 1934. Magyarul i. h. 687. o. — Kár, hogy az idézett rész fordítója nagyvonalúan táblabírónak fordítja a „Richter" szót, holott az egész bejegyzés gondolatmenetébe csak a „községi bíró" jelentés fér bele. 1 <7 Viszota hibája: Naplók. IV. k. 199. o. 1. jegyzet, többi: magyar Napló i. h. 689. o. 275