Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Környei Attila: Adatok Széchenyi István szerepléséhez a soproni megyegyűléseken
bekapcsolódni, naponta és erélyesen intézkedett saját portáján-birtokán, a július 28-i közgyűlésen beválasztották a teljhatalmú járványügyi bizottságba, s ettől kezdve az alispánt támogatva, s tőle támogatást kapva naponta él ezzel a ráruházott hatalommal, részt vesz valamennvi bizottsági ülésen — egyben megyegyűlésen — járja a megyét stb. 1 3 Másodszor: Az is azonnal és világosan kitetsző jellemzője az eseményeknek, hogy a járványügy minden egyes mozzanatában jelen volt a politika. Jelen volt, mégpedig nemcsak gróf Széchenyi István kommentárjaiban, nemcsak a zempléni hírekben. Már magának a bizottságnak létrehozása is politikai tett volt, ugyanis ugyanabban a napirendi pontban a megye tiltakozott királyi biztos kinevezése ellen, tiltakozott az ellen a tény ellen, hogy a kormány Magyarország területén tulajdonképpen csak Ausztriát védte a járványtól. 3. Végül még egyetlen ügyet kívánunk itt szerepeltetni. Viszota Gyula alapvető és többször idézett helytörténeti munkájában a mi felfogásunknak és ízlésünknek is megfelelően különbséget tesz az ifjú Széchenyi és az érett politikus megyebeli szereplése között, és a források teljes közlésével nagy teret szentel az érett politikus színre lépésének. Ez a belépő a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, illetve ezen ügynek a megyegyűlés előtt való szereplése. Széchenyinek 1825. november 3-i föllépése az országgyűlés alsó táblájának kerületi ülésén és különösen e fellépés sikere, hogy ajánlatának azonnal akadtak követői, hogy a megalakítani szándékolt Akadémia valóban létre is jöhetett, ez a fellépés ismertséget és elismertséget hozott a grófnak, ezzel vált ő politikussá, ismert politikussá. A követek jelentései nyomán a megyék többsége fölfigyelt rá, méltányolta, elismerte áldozatát és közülük több közgyűlési határozattal sietett üdvözlésére. 1 4 Sopron megye 1826. március 31-i közgyűlésén Nitzky József első alispán, országgyűlési követ beszámolója nyomán a karok és rendek üdvözlő levél küldéséről határoztak. 1 5 A megtisztelt gróf 1826. július 19-én írt válaszában köszönte meg e megtiszteltetést. Az alábbiakban közöljük mindkét levelet. 1 6 A megye levele: Méltóságos Gróf Királyi Kamarás, Különös Figyelemmel Tisztelt Ur! A' Nemzeti Tudománybéli tsinosodásnak elő meneteleséttésére és Magyar Nyelvünknek ki pallérozására Nagyságod által, a'ki a' jelenvaló Ország Gyűlésén egyben gyüllt Karok és Rendek előtt ezen a' Lételünknek fent tartására néz\>e leg 13 _ A bizottság fölállítása: 1903/1831. — Széchenyi nemcsak azokon az üléseken vett részt, amelyekről Viszota tud. 1831. július 13. és október 14. között 9 ülésből haton vett részt, s emellett naponta tárgyalt a megyei közigazgatás valamely fórumán vagy vezetőjével. 1 4 A ránk maradt eredeti levelek és levélfogalmazványok szerint Bereg, Somogy, Sopron és Zala megyék küldtek üdvözlő levelet 1825/26 fordulóján. Soproni Múzeum Storno gy. VT. 57—66. s 144—148. 1. — Sopron megye levele kiállításon: Sopron és Sopron megye újkori története, Sopron, Fő tér 8. 1. em. 1 5 1104/1826. Széchenyi július 19-i válaszának ismertetése a július 24-i megyegyűlésen: 2093/1931. 1 6 Viszota ismerteti a megyegyűlést és közli Széchenyi válaszlevelét i. m. 5—6. o. Viszota nem ismerte a megye levelét, azt Storno Miksa közli: A Storno család Széchenyi gyűjteményének tárgyjegyzéke, S. 1938. 44—45. o. (Széchenyi válaszának fogalmazványa uo. 8—9. o.) — Miután e közlés sokak előtt ismeretlen — és számos olvasati hibával terhes —nem tartjuk haszontalannak a levelek újraközlését. Megjegyzendő, hogy Viszota közlése csaknem hibátlan, s közlési gyakorlatát, mi szerint a korban szokásos rövidítéseket feloldja, a válasz közlésében mi is követjük. 276
