Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)
Grüll Tibor: Sopron város leírása 1738-ból
megmaradt minden tehertől és adótól mentesnek. 1 6 Ennek háta felöl, egy másik utcában találod a hosszú és robosztus, minden fajta hadi szerszámmal [58], bombavetőkkel, mozsárágyúkkal, sugárágyúkkal, puskákkal stb. bőségesen felszerelt fegyverraktárát. 1 7 Nagyjából ez minden, amit a belvárosról tudok mondani. De hagyjuk el most a Várost, hogy a „másikba" is bemenjetek: mert bizonytalanságban vagyok afelől, hogy „alsóvárost" mondjak-e, avagy „külvárost", amely hatalmas öleléssel veszi körül a belvárost. Ennek is megvannak a maga védművei, melyek ősi falaikkal egész Sopront körülövezik; ezek azonban a mai építésmódhoz képest se nem magasak, se nem túl vastagok; hanem olyanok, hogy azokat a mostani belháborúkban inkább csak a polgárok lelkesedésével mint fegyvereivel oltalmazták meg, de a nagyszámú ellenséget nem csak hogy nem engedték be, hanem még meg is fútamították. 1 8 Sopronnak eme külső részében elég nagy az egyházi építmények száma, közülük is kiemelkedik — mind nagyságával, mind rendjével és szolgálatával — a Szt. Mihály plébániatemplom. A második, ám régiségét tekintve első, a Szt. Lélek kápolna, melyet már a Megváltó 1221. esztendeje óta látogatnak a polgárok, és ma is használják, mind a magyar nyelvű [59] istentiszteletek tartására, mind a plébániai szolgálatok ellátására, mivel szomszédos a parókiával. 1 9 A harmadik, ugyancsak ősrégi templom a Szt. Erzsébeté, amely a mögötte elhelyezkedő városi ispotályhoz tartozik. 2" Negyedik látnivalóként jön számításba a Keresztelő Szt. János templom, amelyet egykor ennek a szentnek a lovagjai tartottak kézben, majd a csaknem egy évszázada Sopronba hívott tiszteletreméltó jezsuita atyák kapták meg, a keresztes lovagok hozzátartozó javaival együtt. 2 1 Végül itt van Szt. Júdás Tádé temploma, egy valóban nagyszerű, ám befejezetlen munka, amely a Domonkosok rendjének tartózkodási helyéül szolgál. 2 2 Mikor Narcissus elhallgatott, Florindus kezdett érdeklődni: „Ugyan miért nevezted befejezetlennek ezt a művet?" Mire Hyacinthus ott teremve (ő a fürdőzők látványa kedvéért lett Narcissus útitársa) így replikázott: Haud facile emergunt, quorum virtutibus obstat, Res angusta domi... 2 2 16. Ez a ház a mai Szt. György u. 1. lehetett, de erről Csatkai Endre azt írja (i. m. 224.), hogy a Halász utca 23. alatti majorral együtt Tolnai Festetich Kristóf csak 1763-ban szerezte meg a Fabricius-családtól. 17. A hajdani fegyverraktár (Fegyvertár u. 2.) 1619—1778-ig állt fenn. (Csatkai, i. m. 204.) A fegyverekhez vö. Kozák Károly: Archaeologiai Értesítő 101 (1974) 294, 297, 301. [A Soproni Múzeum gyűjteményéből.] 18. A legkülső városfalat 1617-ben kezdi építtetni Lackner Kristóf (Payr-krónika, 12.), s 1618-ban Prágából küldött követi jelentésében már befejezettnek mondja azt [SL Lad. XVII. et F. Fase. V. Nr. 244.]. A „belháború" kifejezéssel nyilván Vak Bottyán (Bottyán János) meghiúsult ostromára akart utalni. 19. Forlani ebben az esetben szintén egy feliratra utal, amely a Szt. Lélek templomban található: A(rmo) D(omini) M[CC]CCXXI h(a)nc capella(m) edificavit Thomas Tor (n) hoff (er). A Csatkainál (i. m. 378) szereplő „Forhoff Tamás" nyilván félreértés eredménye, s név alatt Turnhoffert kell értenünk. Vö. Házi Jenő: Turnhofer Tamás ősei. SSz 1963, 261—266. o. 20. A városi ispotály 1796-ig, a templom 1798-ig működött a mai Ikvahíd2. sz ház helyén (Csatkai, i. m. 360. o.). 21. A Keresztelő Szt. János templomról van szó a Bécsi utcában (Csatkai, i. m. 348—352. o.). A templom 1636—1674-ig volt a jezsuiták kezén. Vö. Mollay Károly: A Szélmalom utcai vám 1217—1564. SSz 1991, 103—108. o. 22. A Júdás Tádéról elnevezett domonkos templom 1719—1725 között épült, de tornyait csak a század közepére sikerült befejezni (Csatkai, i. m. 329. o.). 23. „Felvergődni nehéz annak kinek otthoni ínség / nyomja erényeit el..." (Muraközy Gyula ford.) Iuvenalis, Satirae III, 164—165.0. 157
