Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

Nováki Gyula: Kuruckori erőd Sopronbánfalva felett

maglikkal 600 kapát a munkához.

4

7 Bezerédy Imre 1706. augusztus 2-án Nagymartonnái tört át és a sáncot „levonyatta",

4

8 majd szeptemberben Fraknónádasd (Rohrbach) körül bontatta fel a sáncot.

4

9 1707. júliusában ismét Petronell és Nezsider között tudunk sáncbontásról.A császáriak igyekeztek helyreállítani a léniát, amit viszont a kurucok megakadályoztak/

1 Miután a kurucok 1706. augusztus 18-án elfoglalták a Balf és Sopron közötti erődvonalat, Esterházy Antal ezt írta: „...feles számú parasztember kapásokat hajtatván az lineára... mind lerongáltattam nagyobbrészit az lineának'V

2 Ritter is azt írja krónikájában, hogy a kurucok, amerre az útjuk vezetett, a redutákat lerombolták, felégették. "'

3 A császáriak nagy gonddal és munkával építették ki a Bécs előterét védő sáncvonalat, de a gyakorlat azt mutatta, hogy ezzel nem érték el teljesen a céljukat. A nagy kiterjedésű területen szétszórt védőknek nehéz feladatot jelentett a kurucok visszatartása, akiknek mozgékony, gyors lovassága könnyedén áttörte ezt a vonalat és mélyen mögéje betörtek az ellenséges területre.

5

4 A sáncok és redutok későbbi sorsára csak néhány adatunk van. A Nezsider és Petronell közötti szakasznak ma is vannak nyomai a felszínen. 1809-ben a Napóleon elleni harcokkal kapcsolatban említik e régi sáncokat, amelyek a „magyar zavargások" idejéből származnak, és felújításukat, sőt néhány új redut megépítését is javasolják, de ugyanakkor bizonyos vonalak elegyengetését is, hogy az ellenség ne tudja használni.

5

5 A Sopron körüli védővonalra is csak kevés adatunk van a továbbiakban. 1725-ben Dobner Sebestyén javasolta, hogy a Pócsi-kapunál lévő redutot kocsmává alakítsák át.

5

6 E Kuruc-dombi redutának a bontását 1802-ben kezdték meg,

5

7 de úgy látszik ez nem történt meg teljesen, mert egy 1820—1840 körüli térképen még árokkal körülvett, téglalap alakú területként ábrázolják, mellette „Redoute" felirattal.

5

8 Ennek nyomait Csatkai Endre diákkorában (1910 körül) még látta.

5

9 Egy sematikus sáncábrázolást látunk a Szent Mihály-kapu és a Mélvút között egy 1786-ból származó térképen, közvetlenül a külső várfal előtt „Krutzen Schanz" felirattal,

6

0 amely feltehetően azonos a fentebb már említett, az 1706-ban a Mélyútnál épített redut, illetve Blockhaus helyével. A Balf és Sopron közötti sáncvonalnak nincs régi térképi ábrázolása és a történeti feldolgozások is mint közelebbről nem ismert védővonalat említik. Wolfgang Meyer összefoglaló térképet közöl a Fertő-tó körüli kuruckori sáncokról és ebbe, mivel mindeddig semmi közelebbi adat nem volt ismert, ezt a vonalat csak sematikusan jelölte.

6

1 Mint fentebb láttuk, a Ritter-krónika sok adatot közöl e sáncvonal és a redutok helyére. Ezek helyszíni kutatása még hátra van, de a Sopronbánfalva feletti, 47 Archívum Rákóczianum I. oszt. V. 193—194. 4

8 Uo. IX. 392. 4

9 Uo. IX. 302. 5

0 Thaly: Dunántúli hadjárat 123. 5

1 Bariskai. m. 104. Archívum Rákóczianum I. oszt. IX. 298. 5

3 Ritters Chronik 127. 5

4 Mühlhofer i. m. 197. 5

5 Uo. 198, 2. jegyzet. 5

6 Csatkai: Die Windmühlen. — Uő.: Séta a régi Kurucdombon. 5

7 Csatkai: Séta a régi Kurucdombon. SL V. 127. 1. b. 6. — A mai Kurucdomb mint „Redouten Berg" szerepel az I. katonai felmérésen, kis négyszöggel jelölve (IV. 4.), a felirat még megtalálható a II. katonai felmérésen is (XXII. 49.) 5

9 Csatkai: Séta a régi Kurucdombon. 6

0 SL Svt T. 2. 6

1 Meyer: Die burgenländischen Wehrbauten. Abb. 6. 147