Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)

KÖZLEKEDŐ- ÉS SEGÉDESZKÖZÖK

KÖZLEKEDŐ- ÉS SEGÉDESZKÖZÖK A halászat fogóeszközeinek részletes tárgyalása előtt röviden kitérünk a halászathoz elengedhetetlenül szükséges közlekedő- és segédeszközök típusainak, formáinak ismertetésére. E fejezetben bemutatjuk a Fertőn használt hajók és bárkák típusait, valamint a hajó tartozékait, a kishalász által bárka helyett alkalmazott hálózsákot, a nádból készült haltartót és a téli jeges halászatnál használatos szánkókat és jégpatkókat. A magyar halászok mindenütt hajónak nevezik a csónakot^^ (a németek Schiff, Zille néven nevezik). Hajóikat régebben Bécsben, később Fertőrákoson készítették. A halászhajóknak - ennek megfelelően ~ két típusát különböztethetjük meg: 1. a bécsi típust, 2. a rákosi tipust. A két típusnál a formabeli eltérés jól látható (3., 4. ábra). Amig a rákosi hajó fara, hátul/a (Plechl, Happenpretl) a hajó közepéhez viszonyítva alig keskenyedik el, addig a bécsi hátul is jól összeszűkül, miáltal mozgékonyabb, gyorsabb, mert a hajó szügye (sz) hasítja vizet, a széles far nem akadályozza, nem lassítja mozgását. A rákosi kisebb méretű, de mégis nehezebben siklik a vízen, mert a fara (f) akadályozza mozgásában. Egyébként mindkét hajó hegyes, felfelé ívelő orrú (Zillespitz). A bécsi hajó (Wienezille) 8 m hosszú, oldalmagassága (Wand) 65-70 cm, legnagyobb szélessége 150 cm. 7 pár bókon (b) (Bogen-, Kipfe) képezi gerincét, melyek vagy két görbe fából, vagy összeeresztéses megoldással három darabból tevődnek össze. A rákosi csak 6-6.6 m hosszú, oldalmagassága 38-40 cm, legnagyobb szélessége 140 cm és 5 pár bókon helyezkedik el benne. Mindkét hajó oldaldeszkája ladonyozott, azaz hullámfogóval (Schwolleiste) ellátott (1), hogy nagy hullámverés esetén sem juthasson bele a víz. Ezenkívül mindkettőn megtalálhatók kétoldalt a csigavasak (csv) Spulneisen, Csigeeisen), - amelyekre a hajtócsigát teszik fel (hcs) (Spule, Spuln, Csige) - ezeket a bécsinél még kétoldalt 2 vaspánttal kezekkel (k) is megerősítették, hogy biztosabban álljon. Az első és hátsó felszedhető ülés (ü), pad (Sitz), az első ülés alatti rekesz (r), az orrkarika (ok) (Kopfring) és farkarika (fk) (Plechlring, Reibeisen), mely a hajó kikötésére szolgál. Hátul a hajó suberján (s) (Happenpretl) az ágas (á) (Koppelholz), azaz két egymás mellé szegezett keskeny, belső oldalán fogazott deszka, amely a hálóhuzás alkalmával a huzókötelet egyenesen tartja, a kötél u.i. az ágas között, a fogazott részben csúszik, amíg a hajtócsigára tekerik, vagy arról engedik le. A hajtócsiga (hcs) a hajó állandó tartozéka. Ez egy kb. 10-12 cm átmérőjű, a hajó szélességének megfelelő hosszúságú henger alakú fa, 4 csigalevéllel (csl), küllővel (Treibstecke), a két végén egy-egy vaskarikával és tengellyel. Az utóbbit a csigatartó o/r A ,£ajó"finnugor, a „csónak" szláv eredetű szó. 51