Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. (Sopron, 1994)

HORGÁSZAT - 1. CSUKA HOROG

120 cm), ennek végén puha drót, (10-20 cm hosszú), majd a horog ( Angel), amely egy- vagy kétágú, elölpedző és karikába végződő. (A horgot úgy vásárolják). A nyélre a halász ráköti a zsinórt, majd erre a drótot, és a drót végére a horgot (73. ábra). Mivel csukára alkalmazza, apró hallal csalizza fel, főleg kárásszal, mert ez a csuka legkedvesebb tápláléka, és ismeretes, hogy a „...horgászat a hal kedves eledelere... számít"

22

9. Ezek megfogására külön egy sűrűszemű varsát készít 5 mm-es szembőséggel, (ez lehet egyszárnyú is meg kétszárnyú is), és oda teszi le, ahol sok 1. 2. 75. ábra. Téli csukahorog; 1. kapás előtt, 2. kapás után kárászt foghat. A megfogott apró halat bárkába rakja és a hajóba helyezi el. Ide teszi a horoggal felszerelt karókat is, és indul a nádszigetek felé, mivel a horgot mindig a nádas szélébe rakja le. A horogra felfűzi a kárászt úgy, hogy a horog a hal sörénye alatt helyezkedjen el, ez alatt menjen keresztül - amint ez a 74. ábrán látható - és így 22

9 HERMAN Ottó, 1887. 230. 158