Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)

Vajda Alex Zoltán: Egy Zsolnay Júlia által tervezett váza restaurálása

KÉP-ÍRÓ A vázát előzőleg restaurálták. Szétszedés előtt a töredékek pontos számát meg­állapítani nem lehetett. A tárgy restaurálása során a készítés módjára, vagyis a formaadásra vonat­kozóan egyértelmű bizonyíték került elő. Miután a tárgyat töredékeire szétszedtem, a talp belső oldalán lévő szemcsés kidudorodás arra utalt, hogy a műtárgyat ön­téssel készítették. (3. kép) A kerámia falán jól láthatóak a régi ragasztások nyomai. (4. kép) A ragasztá­sok pontatlanok, a törésfelületek több helyen elcsúsznak egymáson, széleik sérültek. Az edénytesten található hiányokat ki­egészítették, ehhez a művelethez gipszet alkalmaztak. A pótlásokat temperával re­tusálták, a dekort pedig több helyen át­festették. Ennek oka az, hogy a látható tö­résvonalakat új, kitalált motívumokkal ta­karták el, amelyek természetesen eltérnek az eredeti dekortervtől. (5. kép) f\z edény­testen találkató retusok és átfestések mind színeikben, mind megjelenési formájukban hasonlítanak az eredeti mázréteghez és festéshez, beleolvadnak a környezetükbe. A műtárgyon más beavatkozás nyomát nem fedeztem fel. A tárgy felülete túlnyomórészt légkö­ri eredetű anyagokkal szennyezett, melyek jórészt csak gyenge fizikai erőkkel kö­tődnek a mázréteghez, ezen kívül még zsí­ros lerakódásokat találhatunk rajta. Máz­rétege az atmoszférikus eredetű anya­goktól nem károsodott, felülete „csak" szennyeződött. Restaurálás előtt elengedhetetlennek tartottam a ragasztásra használt anyag vizsgálatát, hiszen ennek ismerete meg­könnyíti a tárgy szétszedésénél alkal­mazható technikát, illetve a megfelelő ol­dószerek kiválasztását. A minta, amit a töredékek felületéről vettem, sárgás-bar­nás, törékeny és rideg anyag, színe és fi­zikai állapota sellakra engedett követ-3. kép A talp belső oldalán lévő szemcsés felület 4. kép A váza restaurálás előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom