Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Tomka Péter: Helybeliek/autochtonok és beköltözők/migránsok a régész szemével
ТОМКА Péter régész MJIIItUUUiy Ganserndort Módra 0Nitra Vienna Stupí^ % Moiw,ok Bratislava ^Vrabkt Lcvice ladzany ED I Tvrdoiovc-ф #jrany Baden 'CL, Durujská Streda Novc zámky r^nn Wiener Neustadt a ( Mosonmagyaróvár \ ED t ledetvár * *4. tsl. Retsaq <Ыаг>ф Svodin „ . Esztergom v. Komárno 9 •i"-» 43ЮП -e** eft о K/Avár лд Markt w Csorna 00 ä Gyom ore-тг; Győr ЕЯ 0yi«, • Ко««, •• О Tata Szenten) Tatabánya Kisbér Buda Oroszlány ßuiüi bagy • ^ Mór □ Vecsei tegerjbach Balog jnyom Zi Vasvar C törölnek iszkaz Oabronc Pápa Várpalota Ajka t| . О Л У Veszprém Csonkahegyhát Halimba Tapolca Auölö Zalacg^zeg Keszthely Hurska Bak _ A Mutom«, °°»" » • Százhalombatta © Székesfehérvár CD © Сюи Dunaújvaroj Siófok Sarbogard Solt Tenget« Palfa Paks Kalocsa Nagykanizsa Varazdin Dombovdi Gödre Szekszard 4. kép Bővülés: a (fontosabb) 9. századi temetők az Eszak-Dunántúlon Mindezek alapján joggal mondhatjuk, hogy a karoling peremkultúra, mint olyan, halad szépen kelet felé, és ezen nem változtat semmit az, hogy a néhány karoling kori birtokadományozás körülírása jó esetben a Rábát és a Balatont említi — és még csak véletlenül se a Dunát... Másrészt joggal mondhatjuk, hogy a késő avar kori (sőt, akár avar kor végi) keltezhető leletanyag és a 10. század (legyen az honfoglaló — Altmagyarisch vagy köznépi — Bjelo-brdo) között is tudunk datálni (több-kevesebb vitával, 10-20 éveket, maximum generációkat vitatva, csúsztatva ide-oda). Más irányból is megközelíthető persze az Alföld (pl. észak felől):31 32 de akár keletről, délkeletről vagy délről is, de ez már nem tárgya ennek a hozzászólásnak. Meg természetesen belülről is közelítendő: erre a temetőkből példa Tiszafüred33, amelynek elemzése során az utolsó fázisról joggal állítja Garam Éva, hogy messze belenyúlik a 9. századba, mintegy illusztrálva a (már 1971-ben megfogalmazott) feltevést a politikailag széttagolt, gazdaságilag magára maradt, katonailag és mentálisan is legyengült helyi népességről. 31 A 28 lándzsacsúcsról, mint raktárleletről: Kovács 1980, 98., ill. Prohászka 2001/1-2., 16-17. p., sírleletről Hajnal 2003, 119-136. p. (Visegrádról most ne is beszéljünk...) 32 Bélapátfalva: Szabó 1987 33 Garam 1995 189
