Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Pápai Emese: Széljegyzetek egy Patkó Imre-cikkhez
PÁPAI Emese művészettörténész SZÉLJEGYZETEK EGY PATKÓ IMRE-CIKKHEZ 1970-ben rangos kiállítások egész sora nyílt a budapesti Műcsarnokban: Kondor Béla, Barcsayjenő, Szántó Piroska, Schaár Erzsébet, majd Vilt Tibor következtek egymás után. Ritkán látott erős mezőny, amire Németh Lajos művészettörténész a következőképpen reflektált: „Persze ritkán adódik ilyen izgalmas sor, képzőművészetünk se bírná sokáig szuflával."1 A tárlatok nagyszámú érdeklődőre tarthattak számot, annál is inkább, mivel éppen ezek a progresszív gondolkodású kiállító művészek — a hatvanas évek személyválogató kiállítási politikájának megfelelően — korábban éveken keresztül nem jutottak bemutatkozási lehetőséghez, és így egy-egy teljesen új kollekcióval, esetenként megújult stílussal állhatták az érdeklődő közönség elé. A szakma is örömmel üdvözölte az eseményszámba menő bemutatkozásokat, amelyek felkavarták a hatvanas évek kiállítási állóvizét, és — ha csak átmenetileg is, de — felpezsdítették a hazai kortárs képzőművészeti életet. A már idézett Németh Lajos mellett többek között Miklós Pál1 2, Körner Éva3, Néray Katalin4, Passuth Krisztina5, Perneczky Géza6, valamint Patkó Imre7 jeles művészettörténészek, művészeti írók írtak a kiállításokról különböző irodalmi-és művészeti folyóiratokba pozitív hangú, elismerő kritikákat. Míg a fent említett szerzők cikkeikben egy-egy kiállításra/művészre fókuszáltak, Patkó Imre írásának tárgyát Szántó Piroska, Kondor Béla és Schaár Erzsébet egymást követő műcsarnoki kiállításai együtt képezik. A győri Römer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum adattára őrzi ennek a cikknek a befejezetlen8 és eredeti formájában még publikálatlan kéziratát, ami a jelen közlés tárgyát képezi. Az adattárban őrzött kézirat és a végül megjelent cikk között sok a különbség, ami a fölényes írói gyakorlattal és anyanyelvi szintű nyelvismerettel rendelkező szerző esetében mindenképpen külön figyelmet érdemel. A szöveg utalásaiból nyilvánvaló, hogy Patkó Imre eleve az Akadémiai Kiadó által megjelentetett New Hungarian Quarterly (a továbbiakban NHQ) hasábjaira 1 Németh Lajos: Schaár Erzsébet szobrai a Műcsarnokban. In: Kritika, 1970/8., 1. p. 2 Miklós Pál: Ikonográfia (Kondor Béla képeiről). In: Kritika 1970/6., 19-21. p. 3 Körner Éva: Szántó Piroska kiállítása a Műcsarnokban. In: Kritika, 1970/8., 3-5. p. 4 Néray Katalin: Szántó Piroska kiállításáról. In: Művészet, 1970/1 1., 40. p. 5 Passuth Krisztina: Schaár Erzsébet kiállítása a Műcsarnokban. In: Tükör, 1970. június 9., 19. p. 6 Perneczky Géza: Sirály. In: Elet és Irodalom, 1970. május 16., 1 2. p. és A szobrász lépcsői. In: Elet és Irodalom, 1970. május 23., 13. p. 7 Patkó Imre: Three exhibitions — Three worlds (Piroska Szántó, Béla Kondor and Erzsébet Schaár). In: New Hungarian Quarterly (NHQ), 1970/40., 181-185. p. 8 A kézirat Szántó Piroska és Kondor Béla kiállításának tárgyalása után abbamarad. A megjelent cikkben a szerző Schaár Erzsébet kiállítására is reflektál. 121
