Pápai Emese (szerk.): Kép - Író. Almási Tibor és Belovitze Ferenc több évtizedes múzeumi munkássága tiszteletére (Győr, 2015)
Murádin Jenő: Epreskerti tanulságok
MURADIN Jenő művészettörténész Csonkatorony legyen a költő szoborba faragott alakjának foglalata. Azt javasolta, hogy a torony eredetileg délre nyíló bejáratát a főtér felőli oldalra helyezzék át, alakítsák díszes kinézetűvé, és a fölötte kialakítandó fülkébe helyezzék a szobrot.15 Minden így is történt, és ezt követte a mű megrendelése. Mivel az első Arany János-szobrot, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében fölállított kompozíciós megoldású monumentális művet (1893) Stróbl Alajos tervezte, természetes volt, hogy a szalontaiak ez esetben is hozzá forduljanak. Stróbl egy tervet készített, díszes neobarokk portálét és a föléje képzelt szobrot. Rengeteg megrendelése miatt azonban a kivitelezésre nem vállalkozott. A munkát Szeszák Ferencre, kedvelt tanítványára hagyta, aki a kolozsvári megrendelésekkel szobrászi képességei mellett már bőven bizonyított. Szabadkezet adott neki a mintázásban, csak időnként segítette tanácsaival az epreskerti műteremben. A szobor ülő helyzetben ábrázolta a költőt ismerős vonásaival, de a múzeumkerti műtől eltérő felfogásban és különösebb attribútumok nélkül. Az Országos Képzőművészeti Tanács 1906 februárjában Szeszák Ferenctől, mint a szobor tényleges megalkotójától vette át a művet. Ekkor hívta föl a figyelmet a fővárosi sajtó is a készülő eseményre és a bronzba öntött, de még a helyszínre szállítás előtti szoborra. Herczeg Ferenc lapja, az Új Idők 1906. március 4-i száma közölte először reprodukcióban. A fölavatásra, Szeszák betegsége miatt kissé megkésve, 1907. szeptember lóén országos ünnepség keretében került sor. Az eseményre a magyar szellemi élet kiválóságai jöttek el. Jelen voltak a költő leszármazottai, köztük Szél Kálmán esperes, Arany János veje, a szoborállításnak huszonöt éve elkötelezett harcosa, ott volt Szalay Imre múzeumigazgató, a szobor helyének ötletes elgondolója. A beszédek után Beöthy Zsolt a Kisfaludy Társaság üdvözletét tolmácsolta. Az eseményről részletesen és minőségi reprodukciókkal, fényképfelvételekkel a Vasárnapi Újság számolt be.16 15 Dánielisz Endre: Arany-emlékek Nagyszalontán. Tanulmányok, dokumentumok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984 16 Miklós Elemér: Arany János. Vasárnapi Újság, 1907. szept. 22., 54. évf. 38. sz. 753 -754. p. 4. kép Arany János nagyszalontai szobra felavatták 1907-ben 119
