Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Domonkos Ottó: Céhemlékek
3.37. A soproni kocsisok cégértáblája a Fehér Rózsa vendéglőből, 1810. SM.56.88.1 Az iparosok cégérei mellett a kereskedők, vendéglők cégérei is élénkítették az utcaképet, eligazodási pontok voltak ezek is. Sopronban a Várkerületen a „Fehérló” vendéglő előtt várakoztak a személyszállító fedeles kocsik, hintók. Lenyitható fedelük az utasok kényelmét szolgálta. A hatfogatúak a hosszabb távú utakra (Bécs, Pozsony, Bécsújhely) vállalkoztak inkább. (3.37.) Az utcára kifüggesztett cégértábla reklámozta a kocsisok, fuvarosok vállalkozását. Ezekben a fogadókban zene is szólt, a soproni hárfások ugyancsak a Fehér Ló vendégeit szórakoztatták. Asztalfoglaló táblájukon női hárfásokat láthatunk, akik még nagyobb vonzást jelentettek a betérőkre. A vidéki fogadók, beszálló-vendéglők különösen vásárok, búcsújárások idején bonyolítottak le jelentős forgalmat. Cégérük sokszor csak a névtábla volt. A fából faragott és aranyozott „Arany Szarvas” vendéglő a soproni Várkerület előkelő szállóját jelezte. A Zöldfa, Rókalyuk, Kakas, Szőlőfürthöz, Fehérrózsa stb. közismert borozó, söröző helyek voltak. A „Fekete Sas” Sopron Bécs felé eső külvárosának fogadója volt, amelynek emlékét ma a Sas tér elnevezés őrzi. Ez a vándorló legények törzshelyének számított. Itt béreltek ágyat, szobát a pékek, a tímárok, a kalaposok, a festők és mázolok. A céhtől kapott szállásjeggyel kaptak szállást a legények, havi elszámolással rendezték a számlát. Az egyszerű berendezésű aszta-84