Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Céhemlékek

lók, padok fölé függesztették a „törzsasztal” foglalóját. A kalaposoknak egy kis üvegezett szekrénykéje volt, benne a német és a magyar kalapok kicsinyített mása, de a lábat melegítő gyapjú kapca, a „botos” fehér és fekete változata is. A nagyobb műhely elé kifüggesztett táblák a legényszállást is jelezték, mint Győrben a Romanek, Sopronban pedig a Kluge kékfestőműhely munkajelenetet ábrázoló, keretes bádogtáblái. (Domonkos 1981) (9.34.) Győrben a kövezők és cserepesek 1846-os táblája - jó állapotából ítélve - belső helyfoglalóként szolgálhatott. Néha több iparág legényei készíttettek cégért, mint a győri bognárok, kovácsok, kályhások, asztalosok, pékek. Szimbólumaikat kis üvegszekrénykében helyezték el. (3.38-39.) Óváron az „Arany Ökör” fogadó homlokzatára felerősített hatalmas szürkemarha szarvai állították meg a vendéget. Híres szálláshely volt még a Fekete Sas, a Korona és a Fehér Ló. Csornán a Zöldfa vendéglő és Korona szálló voltak az ismertebbek.

85

3.38. Cserépkályhások szállásjelző cégére, Győr. XJM.C.64.172.2