Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
Győr-Moson -Pozsony vm. Sopron vm. Birtoknagyság kataszt ralis hold birtokok száma összes terület kataszteri holdban tiszta jövedelem arany koronában birtokok száma összes terület kataszteri holdban tiszta jövedelem arany koronában 0-1 70 61 388 92 60 566 1-5 61 151 1.390 68 208 2.668 5-10 59 454 4.343 74 583 7.506 10-20 72 1.031 8.743 88 1.220 13.962 20-50 110 3.694 31.454 121 3.932 35.719 50-100 94 6.868 50.834 92 6.524 56.916 100-200 70 9-513 47.555 60 8.390 56.028 200-500 37 11.380 59.867 28 8.061 34.951 500-1000 26 16.947 95.806 8 5.221 41.182 1000-3000 5 9.066 66.532 2 3.868 49.341 3000 felett 3 46.251 407.975 4 73.073 649.949 összesítés 607 105.416 774.887 636 111.140 948.788 2.45. Győr-Moson-Pozsony és Sopron vármegye birtok- és földbirtok-jövedelem szerkezete, 1935. lések a járásban Himód, Hövej, Vitnyéd, illetve az egész vármegyében többek között Jobaháza, Egyházasfalu, Sopronkövesd, Und. (Soproni 1940, 40-94) A megyei kisiparról szólván Szany és Süttör esetében az építőipar fontosságát emelte ki.34 Rábaszovátot az ácsok miatt tartotta jelentősnek, míg Dör, Nemeskér, Sopronnémeti falvakban cipész és csizmadia dinasztiákat jelzett. A háziipar terén Hövejen a hímzést, Himódon a fafaragást, Bősárkányban és Sarródon a gyékényfonást, Farádon a kosárfonást, Horvátzsidányban a seprűkészítést emelte ki és jelezte, hogy Fertőendréden és Ivánban eredményes szövőtanfolyamok indultak. Míg az 1914 előtti állapotokról szólva az elcsatolt Rétfalu, Márc, Nádasd soproni, bécsújhelyi, bécsi piacokra menő zöldség és gyümölcstermesztését említette, 1920 után a Sopron környéki települések, illetve a Fertő-mente jelentősége nőtt meg. (Soproni 1940, 80-161) Győr-Moson-Pozsony vármegye szociális tanácsadója a főispánhoz írott jelentésében a törvényhatóságot mint erős középbirtokossággal, a mosoni részben jelentős számú egészséges nagyságú 58
