Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

kisbirtokokkal rendelkező közigazgatási egységet jellemezte. A Győr megyei részen tartotta aggasztónak az elaprózott, életképtelen törpebirtokok nagy számát. E forrás szerint a 105.563 őstermelőből 60.395 fő eltartott, 16.409 fő teljességgel nincstelen volt. Az egykorú statisztikai adatokból az előadó úgy látta, hogy az őstermelők 40%-a valójában mezőgazdasági munkás és cseléd, kétharmaduk jövedelme bizonytalan. A Sokoróalján speciális gazdasági-szociális problémát jelentett a szőlőtermesztésből élő lakosság filoxéra utáni helyzete, a gabonatermesztésre történt sikertelen átállás. A megye zöldség és gyümölcstermesztő településein értékesítési nehézségek okoztak súlyos problémákat, ugyanis innen sokan a bécsi piacra termeltek, de 1938 márciusa után állandó kiviteli gondok jelentkeztek. (Németh 1980, 45-47)

A második világháború után: a térség etnikai és társadalmi képének radikális átalakulása

A második világháború során lerombolt országban 1944 végétől határozott politikai erővonalak mellett kirajzolódó radikális társadalmi, gazdasági átalakulás vette kezdetét. Ennek egyik, napjainkban is csak felületesen feltárt területe a birtokrendszer átpolitizált, felülről történő átalakítása volt. A nagybirtokok felszámolásával, a „maga ura parasztok”, egykori uradalmi cselédek gazdasági létalapjának egységesítésével vette kezdetét az a gazdasági-társadalmi folyamat, amely az 1950-es évekre az önálló parasztgazdaságok felszámolásához, és a következő évtizedben a dualizmus korából őrződött - korábbi tradíciókat is hordozó - parasztvilág végleges eltűnéséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan, hasonló radikalizmussal, átpolitizáltsággal végbement az ország, és ezzel együtt a szűkebb térség etnikai összetételének átalakítása is. Az egykori Moson és Sopron vármegyék német lakosságát különösen sújtó kollektív felelősségre vonás, a kitelepítés, évszázados gazdasági, etnográfiai tradícióknak vetett véget. A legfőbb kormányzati lépések, törvényhozások, rendeletalkotások rövid áttekintése még a szűk terjedelmi keretek között is mindenképpen indokolt.

Az 1710/1945. ME. rendelettel létrehozott Népgondozói Hivatalnak (NH) eredetileg a menekültek elhelyezését kellett volna megoldania, de 1945. július 1-jétől hatásköre bővült a német nemzetiségű lakosság igazoltatásával, egészen az 1946:IX. te. életbelépéséig. 1946. augusztus 1-től működtek az Áttelepítési Kormány-59