Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

TörvényhatóságKivándoroltak

Etnikum (%)

neve

száma

magyar

német

borsát

szlovák

Győr vm.

8512

96.2

2,5-1Д

Győr thj. V.

505

99,0

0,6-Moson vm.2696

13,11

83.7

2,8-Sopron vm.10.264

80,9

14,4

4,6-Sopron thj. V.584

19.5

77.6

0.5

1.4

E félgenerációnyi időszak azonban önmagában nem kezelhető egységes folyamatként. Míg Moson megyében 1899-1904 között a kivándorlók 91%-a német nemzetiségű volt, arányuk az 1908-1913 közötti szakaszra már 77,5%-ra csökkent. A kivándorlás intenzitása is eltérő sajátosságokat mutatott, 1.122 fővel egyértelműen az 1899-1904 közötti időszak volt a domináns. (MSK 1918, 19-26, 94-97) A kivándorlás célterületei közül Győr és Moson vármegyében 95% fölötti arányban Amerika jelent meg. Sopron vármegye esetében ez 89%-ot jelentett. Itt jelentős részaránnyal bírt az Európán belüli, leginkább Németországba történő kivándorlás is.

Huszadik századi mozaikok

Az iparosítás újabb, a dualizmus második szakaszában megindult hullámában alakult ki a nehézipar mindhárom törvényhatóságban. A kutatás eddigi részeredményei nem csak megyei, vagy térségi centrumok kialakulását jelzik (például Győr), hanem kistáji eltérésekre is rámutatnak. így Sopron vármegye esetében az iparosodottabb nyugati területtel szemben állt az agrárius Rábaköz. Az iparfejlesztés dinamikájának, területi elhelyezkedésének eltéréseit jól érzékelteti az első világháború előtti és alatti évek Moson vármegyéje, amelyet ekkor a nehéz- és hadiipar intenzív kiépítése jellemzett. (Haller 1998) Az 1910-es évekre Győr vármegyében az ipar a megyeszékhelyre összpontosult - a város ekkor a 10 legnagyobb iparváros egyike volt. Moson megyében Moson és Magyaróvár centrális helye mellett jelentős alközpontok is megjelentek. Sopron vármegyét - a már említett területi differenciálódással - a decentralizált ipari struktúra jellemezte.

A trianoni döntés az iparszerkezet terén is súlyosan érintette a két nyugati vármegyét. Ausztriához került a cukorrépa termesztésé-55

2.42. A kivándorlás alakulása törvényhatóságonként, 1899-1913.