Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

2.43. Gyarmat község (Győr vármegye) pecsétje, 1711.

Néma 1996 nyomán.

ről híres törvényhatóság termőterületeinek egy része, mely Bük, Nagycenk és Petőháza számára is szállított nyersanyagot, valamint Sopron vármegye 17 üzeme (1.876 munkással). Győr Tanácsköztársaság utáni megszállásakor a román hadsereg az Agyúgyárat leszerelte, a gépek, berendezések elszállításával azt megszüntette. A tőkehiányos, nyersanyag és felvevőpiac nélküli gazdaság újrakezdési nehézségeit kitűnően jelzi a Wiener Bankverein érdekeltségébe tartozó Magyar Waggon és Gépgyár részleges üzemeltetése, amely az 1918-as 1.700-as dolgozói létszám helyett 500 munkással indult be. Magyaróváron a Kühne és a Tölténygyár is csak részleges üzemeltetéssel, átszervezésekkel tudta termelését újraindítani, Sopronban pedig időlegesen leállt a Szőnyeggyár. 1919-1924 között a vizsgált térségben a textilipar általános fellendülésére került sor. 1919 novemberétől - eltérő térségi dinamikával - sorra alakultak az új üzemek. Győrben 1919-ben Ganz György mechanikai szövőüzemet alapított, 1922-ben Richards Richárd Finomposztógyára jelentősen bővült, 1923-ban pedig létrejött a Gráb M. és Fiai Textilipari Rt. 1923-ban Magyaróváron a leállt Tölténygyár helyén budapesti bankérdekeltségű Műselyemgyár Rt. alakult. 1924-ben Sopronban újból beindult a Szőnyeggyár. A nehézipar 1924-1927 között az ország pénzügyi helyzetének stabilizálódásával, a nagyobb arányú külföldi tőkeinvesztációval erősödött meg. A Waggon és Gépgyár 1927-re 1.400 fővel majdnem elérte az 1918-as foglalkoztatási létszámot, 1926-1928 között emelkedtek termelési szintek, jó eredmények születtek az autó és autóbusz gyártásban. Növekvő dolgozói létszámmal stabilizálta helyzetét a Kühne, és a soproni Elzett Vasárugyár. A textilipar további fejlesztésével a Győr-Magyaróvár-Sopron háromszög az ország második legjelentősebb textilipari központja lett. E rövid gazdasági fellendülést követő világgazdasági válság minden korábbit felülmúló krízise elsőként a vas- és fémipart, a faipart, kisebb mértékben az élelmiszeripart sújtotta. 1938-tól, a háborús konjunktúra miatt, ismét emelkedtek az ipari termelés mutatói. (Gecsényi - Horváth 1981, 237-245)

Az 1920-as évek az agrárvilág szempontjából is a gazdasági nehézségek mellett, a kiútkeresések, a reformok és építkezések évtizede volt. Az egykorú sajtótudósítások párhuzamosan szólnak a világháborús községi emlékművek felállításáról, új községi épületek, iskolák létrehozásáról, aktív városi, kisvárosi falusi társadalmi és egyesületi életről. Mindemellett mérsékelt agrárreformokról, föld- és házjuttatási programokról is beszámolnak, amelyek együtt jártak a településkép lassú átalakulásával. Az 1920. évi földbirtokrendezés nyomán Sopron vármegyében 14.744 telket és 3.782 házhelyet

56