Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

hirdette az új termelési technikák bevezetését, a mezőgazdaság gépesítését, hitelforrások felderítését és bevonását. Gépbemutatóival, kiállításai révén, a vetőmag-kísérletekkel, elsősorban a közép- és nagybirtok gazdasági modernizációját segítette. Az ismeretterjesztő előadásokkal a szélesebb gazdaközönséget is meg akarta szólítani. (Néma 1995 b) Hasonló célkitűzések és cselekvési program mondható el a gróf Zichy Henrik főispán által 1862-ben alapított Mosonmegyei Gazdasági Egyletről, amelynek tevékenységét a magyaróvári Mezőgazdasági Akadémia tanári kara is támogatta, így e jelentős súllyal a háttérben az egyesület nem csak a megye gazdasági életében, hanem az agrár-törvényhozás terén is nevet szerzett. (Enzsöl 1997)

Az uradalmak kapitalizálódása kihatott a település-struktúrára és a lakosság etnikai összetételére is. A Fertőzugban a 19. század második felében sorozatban jöttek létre a közigazgatási beosztás szerint az egyes települések külterületéhez tartozó uradalmi majorok, amelyekbe többnyire magyar nyelvű béres és szolgáló népesség települt. Az így betelepült magyar többségű lakosság egy Moson megyei összesítés szerint a magyaróvári járás német községeiből 9, a nezsideri járásban 4, a rajkaiban pedig 8 település külterületi majorjait jellemezte. Ezzel párhuzamosan az iparosodó, polgárosult megyei mezővárosok is jelentős számú betelepülőt vonzottak a 19. század utolsó harmadától folyamatosan. (Deák 2001, 39) A múlt század végi, század eleji időszak társadalmi, kulturális je-2.40. A hédervári kastély.

53