Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Perger Gyula: A vallásos élet és a népszokások tárgyai

12.33. Legénycéh címere. Nyék, 1883.

NM. 100.096

12.34. Pimborkérő botok.

a. ) Buzogány. Petőháza 1922. SM. 70.5.1

b. ) Pimborbot. Siittör.

SM.72.35.1

legények kocsmai asztala fölé akasztva függhetett. Ezt erősíti a kedélyességet éltető, civakodást tiltó felirata is: „Hinaus, Mit Zank und Streit ‘s lebe die GemütlichkeitГ A barnára festett legénycégért kifakult nemzeti színű jaquard szalagok díszítik. (12.33.)

A rábaközi falvak legénycéh jelvényei a pimbor kérő botok nemcsak a legényavatás rítusában, hanem a lakodalmakban is szerepet kaptak. Legtöbb helyen ugyan már csak a borral való bekeresztelés emléke él, de történeti források tanúskodnak arról, hogy a' pimbor kérő bot az előzőekhez hasonlóan a legényszervezetek jelvénye volt. A petőházi buzogány a 20. század elején készült. A fél méter hosszú, két centiméter átmérőjű esztergályozott sárgaréz bot, három centiméteres gömbben végződő jogarszerű jelvény. Rajta poncolással a készíttető Abrahám Ambrus egykori elsőlegény monogramja, és datálás látható. A rézgömb alá évenként a katonának bevonuló legények kötöttek egy-egy színes regrutaszalagot. A falu kocsmájának söntésében őrizték. A süttöri pimborbot nyele rovátkolt díszű sárgaréz, feje rézzel bevont ólomgömb. A nyél alsó felét nemzetiszínű szalaggal tekerték körül. A Sopron megyei Hövejen lakodalmi használat esetén rozmaringos, pántlikás botnak, míg Sarródon és Petőházán ugyanezt a tárgyat buzogánynak nevezték. (Ivancsics 1959; Dömötör S. 1960) (12.34.)

A Soproni Múzeum őriz egy becses és ritka zászlót is, mely a süttöri legényközösségé volt. A mára megfakult rózsaszín-sárgazöld sávos selyem zászló eredetileg nemzeti színű lehetett. Hosszan lenyúló külső sarkai egy-egy bojtban végződnek. Középmezejében egy piros zsinórral kereteit körben pirossal, zölddel, kékkel kivarrt „Mária” felirat, alatta egymást keresztező leveles ágak. A zászló

504