Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Perger Gyula: A vallásos élet és a népszokások tárgyai

másik oldalán selyem szalagból kialakított szív, tetején kékkel és barnával hímzett kereszt. A szívben kékkel, zölddel, barnával és fehérrel hímzett „IHS” látható. A zászló felirata szerint a „Siittöri Légin Sereg Zászlója 187Г-Ъ6\. A tárgyat az akkori első legény, Szántó István siittöri szabómester készíttette. Egészen 1920-ig e zászlóval vonult a legénycéh a Sarlós Boldogasszony napi körmeneten. (12.35.) A siittöri legénycéh hagyományőrzésének, erősségének bizonyítéka, hogy a helyi kocsmában még 1959-ben is használatban volt a legények céhkorsója. (Ivancsics 1959, 174)

A lejánnyá levést a közösség előtt nem kellett próbákkal igazolni, annak nem volt külön rítusa. A lányok kicsi koruktól kezdve anyjuk mellett dolgozva - először csak a ház körül, majd az egész falu szeme előtt - serdültek „szemrevaló lánnyá”. Lánypajtásaikkal, anyjukkal mulatságok alkalmával, lakodalomkor leselkedhettek, néha a suttyó legényekkel táncolhattak is. Kapuváron a felser-505

12.35. A siittöri legények zászlójának hímzett díszítése.

Tanai Csaba Taca felvétele. SM. 72.47.1