Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Csupor István: Fazekasság

11.5. Osztrák import bokályok, 17. sz-SM.55.777.1; 55.790.1

A további két ónmázas bokály emberábrázolásainak egyike még különösebb. Ezen a bokályon egy férfialak szerepel, aki egyszerre háromfelé fordul, azaz tricephalus, tehát három arca van! Egyidejűleg néz jobbra, szembe és balra is, bár összesen csak két szemét rajzolták meg: ez az ábrázolásmód egy cseppet sem idegen a habánoktól, hiszen például a háromszög alakban elhelyezett három nyúl a három füllel, szintén nagyon kedvelt motívumnak számított a körükben. Ez a hármas ábrázolási mód ókori előzmények után a szentháromságnak a középkorban kialakított, s többször hivatalosan is tilalmazott megjelenítési formája. (Seibert 1986, 287-288) A másik kancsón egy 17. századbeli ruhát viselő nő áll, a kezében bokállyal, amelyet ivásra kínál. (11.5.) Ez utóbbi edény száját ónfedél takarja, amely egyáltalán nem volt ritka a habán bokályok körében, ezeket azonban már nem a habánok rakták rá, hanem utólagosan, ónművesek munkájaként kerültek rájuk.

A míves, remek technikával készített fajanszok, ezen belül a habán korsósok munkái keresettek voltak a kézműves érdekvédelmi

462