Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
i 2.26. A Csornai Premontrei Rendház címeres kapuja, Csorna. mogatásával hirdették kid4 A jezsuiták erkölcsi- és jogéletet szabályozó tevékenységét illusztrálja a soproni jezsuita kollégium rektora, Cserkó István által 1731-ben, a locsmándi domíniumban élő lakosok számára kiadott 27 pontos rendtartás. Ebben a régi szokások - Szt. György napi bíróválasztás és az ezzel egybekötött ünnepi határjárás - megtartásán, az elöljáróság kötelező tiszteletén túl, részletesen szabályozta az öröklési jogot, és a pénzkezelés szakszerűségét írta elő a bíró és a céhmesterek számára. (MGSz 1898, 169-173) A fentiekkel rokonítható a bencés alperjel 1822 februári, 12 pontos rendszabása, amit a rend fenntartására ügyelő hadnagyok és segédeik, a tizedesek számára adott ki. Az erkölcsjavító célzatú pontok külön súlyt fektettek a vasár- és ünnepnapok megtartására, kitértek a kocsma rendjére, az ottani hegedűszó idejének szabályozására, a fonóházakból a legények eltiltására, eladó leányok anyai felügyelettel történő ott tartózkodására.15 A gróf Harrach család brucki uradalma részére 1761-ben kiadott instrukció 64 pontban szabályozta az alsófokú oktatás vallás- és magatartás-erkölcsi, illetve oktatókkal szemben támasztott követelményeit. Előírta például, hogy horvát és német nyelven is tudjanak a tanárok!16 A 18-19. századi, rendszabásnak nevezett gazdatiszti utasítások egyik típusa a csornai prépostság Sopron és Győr vármegyei ispánjaihoz szóló utasítása. Ez szép szövegfordulattal tiltotta a gazdatisztek parasztok elleni hatalmaskodásait: „Emberek ők, hozzánk hasonlók, betsületre méltók, mert az ő számok, véres verétékek teszik úrrá az úrat, ök tápláló dajkái az egész világnak... ” Megszabta a gazdatisztek jó magaviseletét, a plébánosokkal való kiegyensúlyozott kapcsolatot. A tiszttartóknak külön is előírta a különböző nyilvántartások (adókönyv, robotlajstrom, sarjútermesztési könyv) pontos vezetését. A földesúri jogok megvédésére az uradalmi ügyvéddel történő szoros együttműködést, speciális tevékenységként az erdők, berkek védelmét. Ennek keretében kőris- és jegenyefa, nyár- és fűzfa ültetését, különböző gyümölcsfák szaporítását, illetve külön oltás céljából a vadkörte állomány növelését.17 (2.26.) Az uradalmak egységre törekvő jogszolgáltatásának radikális változata figyelhető meg Széchényi Ferenc birtokainak esetében. 1811 -1817 között a sárvár-felsővidéki uradalom szőlőhegyeinek (Boz, Gógánfa, Hidegség, Kövesd, Lövő, Nagycenk) régi rendtartásait beszedette és a birtokigazgatásra új, egységes rendtartást adott ki. (Égető 1999) A bencés rend szentmártoni uradalmának több, 1810- es években készült rendszabása a gazdasági munkák elvégzésének agrár-technikai oldaláról is szól. Az 1817. évi aratásról kiadott rendszabás 1. pontja - a dézsmaszedés megkönnyítésére - a jobbágyok számára előírta: „...ha a jószág oly rövid... hogy azt kaszálni 40
