Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Balogh Jánosné Hováth Terézia: Az öltözködés és a viselet, mint népművészet

10.12. Német gazdapolgár esküvői pár. Sopron, 1894. SM.F.3651 10.13. Német gazdapolgár esküvői pár. Sopron, 1900-1910 között. SM.F.3713 10.14. Német gazdapolgár esküvői pár. Sopron, 1921. SM.F.3705 mennyiségi módosításán kívül rövidebb ideig (a szanyi magyarok­nál 1910-1925 között, az ágfalvi németeknél később is) minőségi módosítás is jelentkezett, a természetes állapotában sima hajat cuk­ros víz segítségével igyekeztek göndörnek, legalábbis hullámosnak föltűntetni a homlok körül. E téren az ondolálás városi divatja elég hamar eljutott falura. Rendes körülmények között utoljára az eskü­vőn hordtak leányos hajviseletet, kiegészítve valamilyen fejdísszel. (10.12-14., 10.44.) De ha már esküvője előtt teherbe esett a lány, akkor a haját másképp, asszonyos kontyba kellett megformálni. Például Rábapordányban az 1920-as évek táján „...a megesett lá­nyok nem vehették fel a mirtuszkoszorút, hanem fölkontyúva köllött az oltár elé járulni, ez jelezte, hogy ők már asszonyok. ” (Balázs 1991, 115) Akik nem mentek férjhez, egész életükben megtartották a lógó hajfonatot, illetve koszorúba tűzött hajviseletüket. Az ízlésváltást, a népviselet elmúlását mutatja a 20. század kö­zepén divatba jött nyírott, és lazán, göndörítetten viselt, a régebbi feszes ideált semmibe vevő leányfrizura, amelyről Gyarmaton az öregek így ítélkeztek: „...takarósabbak voltak azelőtt a hajak, mind most ez a szénás szekér. ” (Sergő 1951, 3) Az asszonyok hajának mennyiségét a fejfedők méretével szabá­lyozták és csak korlátozott mértékben volt kívánalom a haj láttatá­­sa. A vizsgált terület népviseleteiben minden rangú és minden nem­zetiségű férjezett nő mindig föltűzte haját, és igazi parasztos vise­let esetén legalábbis a kontyát eltakarta egy-három fejviseleti elem­mel. A természetes fejforma módosítása már a haj elhelyezésével megkezdődött, amikor összesítették egy, a fej síkjából kiálló cso­móban, helyi divat szerint alacsonyabban vagy magasabban. A csepregiek a fejkötő rendeltetését abban látták, hogy összefogta, 386

Next

/
Oldalképek
Tartalom