Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Szövés, festés

9.24. Karácsonyi abrosznak való, fehér pamuttal szőtt egy szél avatatlan lenvászon. Kapuvár,

19. sz. második fele. RM.80.8.1

observálják... ”, ami a vásárra termelt párnahéj tömeges előállításáról tanúskodik. Fényes Elek 1848-ban Komárom vármegyéről többek között azt írja: „Különös figyelmet érdemel, hogy e megyében a takácsok legfelesebb számmal vannak 930, s így minden 154 lélekre esik egy. Nagymegyeren van 38, Guttán 18, Szimon 22, Ácson 26 takács. ” (Fényes 1851)

A szigorúan férfi takácsmunkán az 1851-es Ideiglenes ipari rendtartás lazított, a nem céhes helyeken engedélyezte a szövést bárkinek. Tehát a képesítéshez nem kötött iparágak közé sorolta a szövést. A paraszti szövés mégsem vált gyakorlattá megyéinkben, hiszen még 1876-ban is 562 mester dolgozott Sopron megyében. Ugyanekkor Győr megyében 228, Moson megyében pedig 38 takács folytatta mesterségét. A különböző időben szervezett háziipari szövőtanfolyamok sem jelentettek új kenyérkereseti lehetőséget a bőtermő régió szegényei számára.

9.25. Jacquard szövésű lenvászon szalvéták a Janszky műhelyből. Csorna, 20. sz. eleje.

CSM.82.21.16.1; 82.21.16.2.

320