Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Szövés, festés

Hagyományaikra építve folytatták a szanyi és csornai mesterek a szövést, a rongyszőnyegszövést, több műhelyben már csak mellékfoglalkozásként. Egyedül Csornán létesült műszövő műhely tucatnyi Jacquard székkel és sok szép kártyával ellátva. Híres készítményei voltak a vadász témájú abroszok és szalvéták. Ezek nem csak a városi polgárság, hanem a módos parasztpolgárok között is elterjedtek, mint reprezentációs textília, az ünnepi asztal díszeiként. (9.25.) A Jacquard típusú mechanikus szövőszék Svájcban, 18lóban tűnt fel. Angliában 1822-ben állították termelésbe, Magyarországot az 1840-es években érte el. (Endrei 1993, 216)

A három megyét jól behálózó céhszervezetek mesterei a helyi megrendelést részesítették előnyben, csak ezen túl szőhettek saját fonálból vásznakat, csíkmintás, virágos abrosznak, lepedőszélnek, párnahajnak, végbeszőtt kendőknek, törölközőknek valókat. Ezeket a heti piacokon, heti, havi és országos vásárokon értékesíthették rőfszám, vagy végben. A kelengyébe kapott, megörökölt példányok múzeumi gyűjteményekbe kerültek, használatlan állapotban. A két szél széles abroszok összeállításánál igyekeztek a csíkokat egymáshoz igazítva összevarrni, vagy az úgynevezett Margit szalaggal összefoglalni. Külön megrendeléseknél erre nagy figyelmet fordí-9.26. Végbe szőtt nyers kendervászon zsomporruha. Piros „X” mintával díszített fehér sávokkal, felvágatlan állapotban. Kapuvár, 19. sz. vége.

RM.68.207.1

9.27. Karácsonyi abrosz részlete. A három-három sávban fehér pamuttal szövött széleket pirossal szőtt dupla kígyófutásos szalaggal fogták össze. Kapuvár, 19. sz. közepe.

RM.78.301.1

321