Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Szövés, festés

Kamuka Szövés Réfétül 10 den. ” Hivatalos kihirdetésre csak két évvel később 1795-ben került sor. (9.20-21.) 1812-ben a megyei Imitációban 46 iparág és a napszámosok bérei kerültek megállapításra. A 21. a takácsoké, melyben az előző árszabás tételein tűi a „A leg szebb Krádlinak réfétül 15 xr. ” A krádli csíkozást jelent, többnyire a derékalj erős vásznában. (Domonkos 1997 a)

A Komárom megyei takácsok feltehetően szintén részt vettek a Rábaköz országos vásárain jellegzetes készítményeikkel. (9.22-24.) A Lipót királytól kért szabályzatot Komárom nyerte el 1695-ben. A remeklésnél, a megyénkből már jól ismert székállítás, a négy nyüstös felvetés, a kígyójárás minta készítése volt kötelező. Városon öt, vidéken három szövőszék egyidejű használata volt szabad. Ugyan ezen évben (1695) Nagymegyer mezőváros 12 mestere kért artikulusokat az uralkodótól. A remek azonos a komáromival. A 22. §.ban: „...mazalany és Parna hély csinálló Chének mindeneket

9.20. Halottas lepedőszél részlete. Kendervászonba szőtt piros díszítés, ripszkötésű fehér sávokkal, szegélyén vert csipkévé., Kapuvár, 19. sz- közepe.

NM. 125.631

9.21. Piros és kék csíkok beszövésével mintázott kendervászon lepedővég részlete. Széle két szála nvarrott sormintával és vert csipkével díszítve. Babot, 19. sz. közepe.

NM. 125.632

9.22. Házivászon párnahéj piros és fehér pamut beszövéssel. Csupján szélesebb két oldalán keskeny szövött „X” mintával. Kapuvár, 19. sz. közepe. NM.52.18.39

9.23. Lenvászon lepedővég részlete, piros pamut csíkkal, a szélén vert csipkével díszítve. Horvátzsidány,

19. sz. eleje.

NM.59.038

319