Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Filep Attila: Építkezés
lehetséges, megbízható tetőszerkezet volt. Nagy előnye, hogy a sárvagy földfalazatokat tehermentesítette, a tető súlya nem nehezedett a falakra, hiszen az ágas közvetlenül a talajra vitte át. Különösen fontos volt ez vidékünkön, ahol az árvizek, a nagyon magas talajvíz visszatérő gondot jelentett hosszú évszázadokig. Nem szabad azonban arra gondolni, hogy az ágasfás tartószerkezet csupán primitív maradvány lett volna! Alkalmazása összefüggött tájunk vízrajzi, talajtani adottságaival, és az ezektől egyáltalán nem függetlenül jelentkező gazdasági, vagyoni helyzettel. A különféle korlátozó tényezők ellenére az ágasfás szerkezet helyi változatai barokk stílusból eredeztethető díszítést, formaképzést mutathattak. Az ágasfák tövét barokkos idomúra faragták, gondosan ügyelve arra, hogy lehetőleg minél robosztusabb maradjon, hiszen a talaj nedvessége, a becsapódó eső könnyen kárt tehetett benne. (4.49-50.) Az ágast szögletes kersztmetszetűre bárdolták majd éleit profilgyaluval tagolták. A tagolt élprofilok mellett vésett vagy domború faragású szegély szalagokat is végigfuttattak, hogy az ágas homloklapját hangsúlyosan keretezzék. A kereteit mezőben bevéséssel vagy domború faragással keresztet, Mária monogramot, IHS betűjelet alkalmaztak. Olykor a hosszú, keskeny mezőt vékony sávokban az 4.49. Lakóház barokkos faragású ágasfával, Bakony szombathely. Filep Antal felvétele 1966. XJM.NF.770 4.50. Barokkos profilú ágasfa lábazata, Bakonyszombathely. Filep Antal felvétele1966. XJM.NF.731 125