Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

egyúttal a figyelmet a gyönyörű, de romokban álló zsinagóga kiállítótérként való használatának lehetőségére. (120)

A művésztelep szokatlanul radikális nyitása a helyi társadalom felé, óriási tetszést aratott, ami a nyomtatott médiában is rokonszenvre talált: -„Összegyűltek a kész művek, összegyűltek az alkotók. Először a Győri Grafikai Műhely kertjében találkoztak a XXIV. Győri nemzetközi művésztelep résztvevői. A zárszót a művésztelep vezetője, N. Mészáros Júlia tartotta - és felsorolni is sok volna az örvendetes listát, a városi önkormányzat mellett hány megyei cégnek, vállalatnak köszönhette meg a segítséget, amellyel az idei művek megszülethettek. A kiállítás megnyitója után a művészek a Borsos-házban megtekintették Frits Vanén holland szobrász kiállítását .... majd a győri zsinagógába mentek át, ahol Koronczi Endre, Lévay Jenő és Tolnay Imre állította ki műveit, az immár kiürített épületben. (A felújítási terv dokumentumait ezalatt a bejárat mellett tanulmányozhatták az érdeklődők.) A Győri Klarinét együttes koncertje, amellett, hogy a tárlat ünnepélyes megnyitójául szolgált, bizonyítani kívánta: a patinás műemlék épület akusztikája kiváló, megéri a ráfordítást, hogy kulturális központ, kiállító-és hangversenyterem váljék belőle. (121)

A különböző országokból érkezett művészek hasonló gondolkodása, város iránti komoly érdeklődése és helyi környezet általi motiváltsága adta a bátorítást a művésztelep barokk témájához, amelynek keretében Will Brands konceptuális művész betonlábra és vasvázra helyezett, élő növénnyel körbefont pergolát emelt és elkészítette annak vörösre festett gerendákból formált, konceptuális változatát. Péter Ágnes kultikus tereket idéző bronz-és fémszobrai mellett Felix Sommer a barokk művészettel kapcsolatos érzéki élményeket idézte fel képein, Gaál Tamás pedig megvalósította új alkotói periódusának második győri főmüvét, a monumentális Oltárt.

Talán a fenti példákból is érzékelhető, hogy a Győri Müvésztelep 1990 és 1993 között ugyanolyan inspirativ szellemi műhelyként működött, mint korábban a RÁBA Symposium, ahol a különböző művészek rokon szellemű alkotótevékenysége eredményeként a szubjektív alkotójegyeket őrző, egyéni művekből egymással is közvetlen kapcsolatot teremtő, nagyobb egység, kollektív mű született.

Ritka pillanat egy művésztelep életében, hogy pár évi töretlen alkotómunka eredménye szintézisbe kerül egymással, s csak az adott helyen létrehozható, az ottani körülmények által meghatározott, a város mindennapi életébe és kultúrájába szervesen bekapcsolódó, új szellemi, művészeti értékké kristályosodó, aktuális jelentéssel bíró műtárgy együttest teremt.

Ez történt Győrben 1990 és 1993 között. Sajnos, az újabb külső beavatkozással ez a termékeny folyamat is megszakadt, s csak jó néhány évvel később kezdhette újjáéleszteni a város múzeuma a kortárs művészet jeles személyiségeit vonzó, közös intellektuális munkán alapuló, intenzív alkotótevékenységet eredményező, nemzetközi művésztelepet.

59