Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

egyúttal a figyelmet a gyönyörű, de romokban álló zsinagóga kiállítótérként való használatának lehetőségére. (120) A művésztelep szokatlanul radikális nyitása a helyi társadalom felé, óriási tet­szést aratott, ami a nyomtatott médiában is rokonszenvre talált: -„Összegyűltek a kész művek, összegyűltek az alkotók. Először a Győri Grafikai Műhely kertjé­ben találkoztak a XXIV. Győri nemzetközi művésztelep résztvevői. A zárszót a művésztelep vezetője, N. Mészáros Júlia tartotta - és felsorolni is sok volna az örvendetes listát, a városi önkormányzat mellett hány megyei cégnek, válla­latnak köszönhette meg a segítséget, amellyel az idei művek megszülethettek. A kiállítás megnyitója után a művészek a Borsos-házban megtekintették Frits Vanén holland szobrász kiállítását .... majd a győri zsinagógába mentek át, ahol Koronczi Endre, Lévay Jenő és Tolnay Imre állította ki műveit, az immár kiürített épületben. (A felújítási terv dokumentumait ezalatt a bejárat mellett tanulmányozhatták az érdeklődők.) A Győri Klarinét együttes koncertje, amel­lett, hogy a tárlat ünnepélyes megnyitójául szolgált, bizonyítani kívánta: a patinás műemlék épület akusztikája kiváló, megéri a ráfordítást, hogy kulturális központ, kiállító-és hangversenyterem váljék belőle. (121) A különböző országokból érkezett művészek hasonló gondolkodása, város iránti komoly érdeklődése és helyi környezet általi motiváltsága adta a bátorí­tást a művésztelep barokk témájához, amelynek keretében Will Brands koncep­tuális művész betonlábra és vasvázra helyezett, élő növénnyel körbefont pergo­lát emelt és elkészítette annak vörösre festett gerendákból formált, konceptuális változatát. Péter Ágnes kultikus tereket idéző bronz-és fémszobrai mellett Felix Sommer a barokk művészettel kapcsolatos érzéki élményeket idézte fel képein, Gaál Tamás pedig megvalósította új alkotói periódusának második győri főmüvét, a monumentális Oltárt. Talán a fenti példákból is érzékelhető, hogy a Győri Müvésztelep 1990 és 1993 között ugyanolyan inspirativ szellemi műhelyként működött, mint korábban a RÁBA Symposium, ahol a különböző művészek rokon szellemű alkotó­­tevékenysége eredményeként a szubjektív alkotójegyeket őrző, egyéni művek­ből egymással is közvetlen kapcsolatot teremtő, nagyobb egység, kollektív mű született. Ritka pillanat egy művésztelep életében, hogy pár évi töretlen alkotómunka eredménye szintézisbe kerül egymással, s csak az adott helyen létrehozható, az ottani körülmények által meghatározott, a város mindennapi életébe és kultú­rájába szervesen bekapcsolódó, új szellemi, művészeti értékké kristályosodó, aktuális jelentéssel bíró műtárgy együttest teremt. Ez történt Győrben 1990 és 1993 között. Sajnos, az újabb külső beavatkozással ez a termékeny folyamat is megszakadt, s csak jó néhány évvel később kezdhette újjáéleszteni a város múzeuma a kortárs művészet jeles személyisé­geit vonzó, közös intellektuális munkán alapuló, intenzív alkotótevékenységet eredményező, nemzetközi művésztelepet. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom