Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)
Országos Szimpózium Találkozó, Győr
a fiatalok és az iskoláskorúak körében. Erről Váray Ibolya tervezőművész számolt be részletesebben. Haász Ágnes, a Magyar Elektrográfusok Egyesülete elnöke bemutatta a 2000- ben alakult új országos művészeti egyesületet, amely háromszor szervezett művésztelepet Gyermelyen. Összefoglalta e művésztelep működési feltételeinek elégtelenségét, mindazon nehézségekeket, amelyek akadályozzák a komputerrel dolgozó művészek szimpóziumszerű, közös alkotási lehetőségét. Beszélt a Társaság eddigi kiállításairól, kiadványairól és terveiről. Hantos Károly, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektor helyettese a szimpózium mozgalom felsőfokú művészeti oktatásban betöltött híd szerepét emelte ki, mivel a szimpózium maradt az egyetlen terepe a mester-tanítvány viszony fennmaradásának. Az oktatási rendszer mai gyökeres megváltozása a gyakorlati oktatás helyett a fogalmi, elméleti képzés irányába vezet, ráadásul tömegessé válik, emiatt nincs mód a személyre szabott képzésre, a személyes kontaktusteremtésre. Az előadásforma nem ad lehetőséget az oktatás anyagára való reflektálásra, a hallgatói visszakérdezésre. Ezzel szemben a szimpózium inspirativ, élesztő jellegű, a szimpózium módszer pedig a legjobb eszköz a gondolatok feltámasztását segítő magatartás feltételeinek kialakítására. A szimpózium-mozgalom fejlesztésére, továbbéltetésére azért is szükség van, mert az egyetlen épületbe bezárt, az élet elébe tolt tanítási gyakorlat tarthatatlan, a tanagyag naprakészsége így korlátozott. A szellemi újítások utoléréséhez a szimpóziumok nyújthatnak lehetőséget. A világban mindenütt erre a következtetésre jutottak, pl. Brüsszelben egy konferenciának ez volt a fő témája. A szimpózium módszer a képességek fejlesztését segíti, képesség tréninget jelent, ezért minden eddiginél fontosabb lesz a közeljövőben. Az EU-programok az egész életen át tartó tanulást preferálják, de ez pusztán iskolai keretek között ma már kivitelezhetetlen. Az önképzésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az önképzési rendszer fontos terepei kell, hogy legyenek a művésztelepek, ahol több generáció tud együtt gondolkodni és dolgozni, ahol nagyobb az esély szellemi közösség létrejöttének. Szervezettebbé, rendszeresebbé kell tenni a művésztelepeket és az ottani munkába való bekapcsolódást be kell építeni az egyetem terveibe. A művészeti felsőoktatás számára fontos lenne a kutatás és az elméleti feldolgozás felgyorsítása, ehhez is nagy segítséget nyújthat a művésztelep mozgalom. Az információk begyűjtésének és közvetítésének egyaránt helyszínei lehetnek a müvésztelepek, amelyek problémacentrikusak lehetnek. így pl. a Tihanyi Művésztelep projektfogadó hellyé kíván válni, egész évben kíván működni, konferenciarendezésre is alkalmas hely. Összekapcsolódhat külföldi társintézményekkel, amely az egyetemi átalakulás részeként új funkciót jelenthet az oktatás számára. Létre kellene hozni egy Symposion Akadémiát, amely helyet találna a Képzőművészeti Egyetemen. Fontos lenne, hogy a képző-és iparművészeket oktató intézmények hálózatot hozzanak létre, mert sem a képző-, sem az iparművészeknek nincs egymással 310
