Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)
N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve
pedig az önfejlesztés lehetőségét mindenkor meg kell ragadnia, hogy sikerrel tudjon szembeállni az elszürkiilés veszélyével." (10) Egy másik alkalommal a következőt tartotta fontosnak: Megalakulása óta járok a Győri Művésztelepre, mert amit egy művészteleptől várok, azt itt maradéktalanul megkaptam. Több művésztelepen jártam már, így van összehasonlítási alapom, de őszintén mondhatom, ilyen ideális körülményekkel, gazdag és tartalmas programmal még sehol sem találkoztam. A kollégák is olyanok, akikkel szívesen és jól együtt lehet dolgozni. Számomra ez a jó kvalitású kollektíva, a jó munkahely, a régi patinát az újjal olyan szerencsésen egyesítő város és festői környezete, a művészi felfrissülést jelenti. (11) Az első művésztelep sikeres lebonyolítását követően hosszú ideig a telepvezető és közvetlen felettese (Finta Lajos oktatási, majd kulturális tanácsos, a rendszerváltást követően a Kulturális Iroda főtanácsosa), illetve a különböző szűrő- és ellenőrző bizottságok (a helyi és megyei pártbizottság, valamint kulturális vezetés, a Képző-és Iparművészeti Lektorátus, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Képző-és Iparművészeti Szövetség) által jóváhagyott személyek többé-kevésbé állandó együttesévé vált a művésztelep. (12) Mivel a résztvevőknek nem volt műfelajánlási kötelezettségük (13), az ekkor végzett alkotómunka művészettörténeti értékelése a Győrben maradt csekély számú művek mellett a főleg kéziratokat és levelezési anyagot magába foglaló múzeumi adattárra, az információszegény katalógusok képanyagára és kiállított művekre vonatkozó jegyzékére, valamint a korabeli sajtóban megjelent kiállítási ismertetőkre alapozható. A Xántus János Múzeum és a Városi Művészeti Múzeum gyűjteményeiben, illetve dokumentumtárában fellelhető korai munkákat a korabeli hazai művészeti eredményekkel összevetve, az ekkor született alkotások többnyire jelentéktelen vázlatrajzok, vendégkönyvbe rajzolt karikatúrák, „szakköri munkák”ra emlékeztető (Salamon Nándor), amatőr színvonalú kollázsok, tus- vagy filctoll rajzok, akvarellek, temperaképek, illetve szerény művészi kvalitású olajfestmények. A. Tóth Sándor, Fügh Rezső, E. Kulcsár Ágnes, Fülöp Lajos, Hatos Csaba, Heitler László, Hódosi Piroska, Krajcsirovics Henrik, Marosfalvi Antal, Martinék József, Mersits Piroska, M. Heim Márta, Molnár M. György, К Nagy Emerencia, Pattantyús József, Sándorfalvi Sándor, Simon Béla, Szily Géza, Szőlősi Máté, T. Szűcs Ilona és Várnai Valéria művei kerültek ide az 1969-1975 közötti évekből. (14) Néhány életkép vagy portré (pl. vonaton utazó hajnali munkások) és félig absztrakt kollázs, gouache kompozíció, rézkarc kivételével valamennyi belvárosi utcaképet, vízparti részletet és Győr vagy Balaton környéki, esetleg képzelt tájat ábrázol a kor haladó szellemű műveitől igen messze eső színvonalon, hagyományos festészeti tematikát követve, főként realista, nem ritkán szocialista realista felfogásban. Mindez a 60-as évek végén, 70-es évek első felében tökéletesen kielégítette a város nyílt utcáin való festést, illetve eredményének gyors bemutatását újdonságként megélő helyi lakosság és 22
