Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

a művésztelep életre hívóinak, szervezőinek az elvárásait, ugyanakkor provinciális szinten tartotta a müvésztelepet. Gondoljunk az ugyanezen időszakban alkotó, a progresszív nemzetközi művészeti mozgalmakhoz kapcsolódó, fiatal hazai művészekre (IPARTERV generáció, SZÜRENON- csoport, a hiperrealizmus, az újgeometrikus és a konceptuális művészet képviselői), akik közül még senki, csak a következő művésztelepi korszakban lehettek jelen néhányan, mint pl. Lugossy Mária, Bohus Zoltán, Nádler István, Csiky Tibor, Fajó János, Haraszti István és Lux Antal. Tőlük csak 1978-79-től kezdődően került munka a művésztelepi gyűjteménybe. Némelyik nem is közvetlenül, hanem későbbi múzeumi kiegészítő gyűjtés eredményeként, vagy a művész valamely önálló kiállítását követő ajándékozás útján, illetve a 30 éves jubileumi kiállítás után, a Városi Művészeti Múzeum által letétbe kérve.

Az első 8 évben Győrött járt alkotók közül Alpár Hedvig, Baranyai Zoltán, Bakos Miklós, Bánfi József, Bondor István, Bresztyánszky József, Brém Ferenc, (ajkai) Farkas István, Horváth Béla, Kallai Sándor, Kiss Levente, Kovács Béla, (ajkai) Kovács Gábor, Kovács Tamás, Lázár J. Pál, Milan Marcina és Zuzana Marcinova, Pintér József, Pozsonyi János, Szombathelyi László, Tóth László, Ugocsai Antal, Ugocsai László, P. Zakár Gabriella, Vértesi Péter (csupa ismeretlen név ezen időszak haladó művészetében) győri művésztelepi tevékenységének egyáltalán nincsen nyoma a kollekció korai, vagy későbbi anyagában és a dokumentumok között sem, ami a korán elhunyt és tehetségét kibontakoztatni nem tudó győri szobrász, Szombathelyi László kivételével valójában csak tovább gyengítené a művésztelep e korszakának művészi teljesítményéről kialakítható képet.

Mi az oka, hogy a művészeti eredményeknek aligha nevezhető, első művésztelepi eredményekkel mégis elégedett volt mind a fenntartó, mind a kiállításokon szép számmal megjelenő tárlatlátogató közönség?

„A tömegműfajok meghatározása az állami esztétikában nem is annyira az, hogy sok embernek szólnak, hanem inkább az, hogy konzervatívok." (15) Az 1974. évi zsűri jegyzőkönyv ezt erősíti meg. Már a címek alapján is elképzelhető, hogy a kiállításra javasolt művek többnyire egyszerű leképezések, tartalomközpontú, közérthető ábrázolások és nem hordoznak különösebb formai, esztétikai újításokat. A fenntartó a meghívottak körével és a művésztelep programjával eleve biztosította a felsőbb elvárásoknak való megfelelést.

1974-ben Hódosi Piroska Ház Fertőszéplakon, Kilátás Csesznek várából és Szigetközben, Ézsiás István Napfényes táj, Domboldal és CI-46-72 című képeket (ez utóbbi egy autó rendszáma), felesége, É. Kulcsár Ágnes Háztetők és Győr című akvarellt, illetve rézkarcot, Farkas István Rábapart a Püspökvárral című színes tusrajzot, Fülöp Lajos Esti fények, Baross úti hangulat, valamint Várakozók című, Martinék József Győri városvég című olajképet, Kallai Sándor Rácváros II. című tus-filc rajzot, K. Nagy Emerencia Nyáreste, Őszi reggel és Olvadó jég című akvarellt állított ki. Néhány csendélettel is találkozunk, így

23