Grotte András: Győri ötvösség 1800-1872 - Győri művészettörténet 3. (Győr, 2002-2003)
Tanulmányok
vettem kézbe, és bizton el is fogadhatnám Jankó feloldását, ha egy árverésen (6) nem bukkant volna fel egy evőkanál a 12. ábrán látható jeggyel. A kanalat a katalógus 1788-ból származtatja, és bár ez nyilvánvalóan elírás, a feloldást bizonytalanná teszi. Mivel a próbát nem volt alkalmam megvizsgálni, további darabok előkerüléséig a kérdést nyitva kell hagyni. Schossbergerrel közel egyidős volt a legfigyelemreméltóbb győri zsidó ötvös, Bemát Friedmann. Győrszigeten született 1817 körül. Nem tudjuk, hol, mikor tanult szakmát, de már házasságkötésekor - 1844-ben - aranyművesként szerepelt. Első feleségétől, Sofie Singertől született gyermekei közül 2 fiú és 1 lány érte meg a felnőtt kort és ugyancsak felnőtt kort ért meg második feleségétől, Cecília Zilzertől született leánya is. Első feleségének halálozási dátumát - valamikor 1857 után - és második házasságának idejét - 1861 előtt - pontosan nem ismerjük. Cecília lányát, aki 1846-ban születhetetett, 1870-ben feleségül vette az 1840-ben Rohoncon született Leopold Alexander, aki Bécsben lett aranyműves mester 1867- ben és ott is halt meg 1903-ban. Fiuk, Gustav Alexander kitűnő összefoglalót írt az úrvölgyi edényekről (7), amelynek ajánlásában megemlékezik édesapjáról és győri nagyapjáról is. Itt 1843-tól jelzi mesterként Bemát Friedmannt. Bemát Friedmann fiai közül ketten is aranyművesek lettek. Az 1849-ben született Joseph 1863 és 1866. július 29-e között, az 1853-ban született Eduard 1866. július 29-e és 1869. március 21-e között inaskodott (8). Joseph további sorsáról semmit sem tudunk, Eduard Bécsben lett mester. 1879-ben, kislánya születésekor, a győri anyakönyvbe „aranyművész”-ként írták be. E század elején gyára volt Bécsben a Gumpendorfer Straßen (9) és termékei még ma is nagyon gyakoriak hazai aukciókon. Bemát Friedmann 1852. augusztus 28-án lett - elsőként a győri zsidók közül - a győri ötvös céh tagja (10). A Kazinczy utcában volt műhelye. Amikor 1862. novemberében betörtek hozzá, a betörő 73 gyűrűt, 9 ezüstkanalat és más ékszert, valamint 140 Ft készpénzt vitt el. A teljes kárt 1600 Ft-ra becsülték. A tettest hamar elfogták, és a tárgyak nagyobb részét az orrgazdánál megtalálták (11). Még a céh fennállása alatt két fián kívül három másik inasáról is tudunk: a csehországi születésű Josef Gregor 1854-1858 között, Heinrich Fuchs 1858-1862 között, és Ignatz Lichtenstern 1869-1871 között tanult műhelyében (12). További sorsuk egyenlőre nem ismert. A céh megszűnése után Bemát Friedmann belépett az 1872-ben alakult általános ipartársulatba, ahol annak választmányi tagja lett. Tagja volt az 1884-ben alakult ipartestületnek is. Az 1885-i közgyűlésen jelölő bizottsági tag volt, és bekerült a számvizsgálók közé (13). Bemát Friedmann 1887-ben halt meg. Nagyon kevés munkáját ismerjük. Egy kanala 1936-ban győri magántulajdonban volt (14), egy teaszürőjéről és kávéskanaláról fentebb már szó volt. Ezen kívül árverésen bukkant fel öt teáskanala (15), egy gyertyatartója (16) és magántulajdonból egy kávéskanala (17). Eredetileg szintén győrszigeti volt Philipp Leon (Lion), aki 1820 körül született és 1909-ben halt meg (18). Aranyműves és kereskedő volt. 1855-ben kérte felvételét a győri ötvös céhbe, ahol 1856. augusztus 6-án mutatta be remekét és felvették a 25
