Grotte András: Győri ötvösség 1800-1872 - Győri művészettörténet 3. (Győr, 2002-2003)

Tanulmányok

mesterek közé (19). Felvételével kapcsolatos egy 1855. júl. 27-én kelt számla (Adattár, Philipp Raphael Leon).

Leánya Bécsbe ment férjhez, fia, az 1855 körül született Josef 1872-ben meghalt. Boltos inas volt az anyakönyv szerint, de nem tudjuk, hogy apjánál volt-e szegődtetve, vagy másutt. Philipp Leonnak mindössze egyetlen inasát ismerjük, az 1841 körül Pápán született Weller Lajost, aki 1856-1860 között tanult nála (20).

Weller szabadulása után Győrben dolgozott. 1861-ben megnősült. Felesége halálakor, 1867-ben még Győrben volt.

Philipp Leon tevékenyen részt vett a hitközség életében. 1856-tól tagja volt a hitközség képviselő testületének, 1857-ben részt vett az iskolaügyi határozat kidolgozásában, 1855-1859 között a Chevra Kadisa elnöke volt (21). Felesége halálát követően (1865 után) visszahúzódott a közélettől. Munkásságáról szinte semmit sem tudunk. 1857-ben készült, győri és pozsonyi magántulajdonban levő evőeszközein egyéni próbajegyet használt (22).

Még három aranyművesről, ötvösről kell megemlékeznünk, bár mindhárman már jóval a céh megszűnése után szerepelnek Győrben.

1890- ben házasodott meg a nyúli születésű Stem Viktor aranyműves és órás. Fia

1891- ben, két lánya 1893-ban és 1895-ben született. A szécsényi születésű Kohn Géza és a győri születésű Breuer Jakab fia 1895-ben született. Mindketten ékszerészek voltak.

Végül két bizonytalan adat. Jankó László említi, hogy Csányi Károly Popperjelzéssel talált győri ezüst munkát, de ilyen nevű mestert ő nem ismer (23). Talán közelebb visz a megoldáshoz, ha megemlítem, hogy élt Győrben egy bizonyos Armin Popper. Feleségét Josephina Leonnak hívták (talán Philipp Leon húga?). 1852-ben született leányuk Győrben ment férjhez, 1879-ben. Sajnos, az anyakönyv egyetlen alkalommal sem említi Armin Popper foglalkozását.

Jegyzet és irodalom

1 Eperjessy Géza: A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Budapest, 1988. 150-151. o.

2 Balázs Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Budapest. 1980. 106-107. o.

3 Eperjessy Géza: Zsidó iparűzők a reformkori szabad királyi városokban. In: Századok, 117. k. (1983), 4. sz. 713. o.

4 Itt és a továbbiakban, ahol külön forrásmegjelölés nincs, az életrajzi adatok a győri és győrszigeti hitközségek anyakönyveiből származnak. OL Filmtár, A 3448, A 3449, A 3450. sz. dobozok.

5 Jankó László: Győri ötvösök a 16-19. században. In: Győri Szemle, Vili. évf.

(1937). 105. o. ’

6 Óra-és Ékszerkereskedelmi Vállalat. 1982. Őszi ékszer-és nemesfém aukció, 157. sz. Evőkanál G.T.P.M. monogrammal, 55 gr., 1788.

Gustav Alexander: Herrengrunder Kupfergefösse. Wien, 1927.

8 Jankó László: Ötvösapródok Győrött a 16-19. században. Győri Szemle, VIII. évf. 1937. 164. o., 179. és 180. sz.

26