Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
A győri ötvös céh szervezete és szabályzata
Huszonkettedik pont a legények idő utáni foglalkoztatását és céhből való kijelentkezését szabályozza: Ha egy céhtárs munkába fog egy legényt, s ideje letelte után tovább akarja dolgoztatni, köteles 14 nappal korábban tudatni vele, ezzel szemben, ha egy legény szabad akaratából ki akar állni a munkából, neki is éppúgy 14 nappal korábban kell jelentkeznie, és semmilyen más céhtag nem adhat az ilyennek munkát, kivéve, ha a legény felszabadult. A huszonhannadik pont szerint: Ha egy legényt vagy inast tolvajláson érnek, ha az apróság lenne, büntessék meg a céh által és bocsáttassék el. Ha azonban a lopás súlyosabb, úgy az ilyen lopás esetén más céhek előtt is tudatni kell alkalmatlanságát, és a hasonlóan súlyos lopások megtörténtét a felettes magisztrátusnak is jelenteni kell (37). A huszonnegyedik pont tiltja a legénynek a feljebbvaló engedélye nélküli alapanyag vásárlást: Egyetlen legény se merészeljen semminemű ürüggyel elöljárója engedélye nélkül a legkevesebb aranyat vagy ezüstöt megvenni, különben méltó büntetés alá vessék; történjen ez azonban inas által, őt e nélkül is alkalmatlannak kell nyilvánítani és vettessék ki a tanulásból. A huszonötödik pont az alkalmatlanná vált inassal foglalkozik: Ha egy inasnak gonoszság miatt mennie kell onnan, ahol tanult, egyetlen más céhtag sem jogosult őt felvenni, még inkább tanítani, kivéve az olyan fontosabb körülményeket, amiket a céh méltányol. A huszonhatodik pont az idegen legény céhmester akarata ellenére történő foglalkoztatását tiltja: Egy céhtag sem vehet fel barátságból vagy saját tetszése szerint a céhmester tudta nélkül idegen legényt, hacsak a céhmester nem adja annak a céhtagnak a kívülről érkezőt, aki az ilyenre rendkívül rászorul. A huszonhetedik pont a céhtagok egymás iránü tisztességes magatartását írja körül: Egyetlen céhtag se csalja el a másik munkáját, sem vevőjét, sem megrendelőjét. még kevésbé akadályozza egyik a másik legényét vagy családját; aki ellene cselekszik, minden alkalommal - céhtárs esetén kettő, legény esetén egy gulden - büntetést fizessen. A huszonnyolcadik artikulus a szegény, illetve beteg céhtagok iránti emberbaráti szeretettel kapcsolatos elvárást taglalja és a segítséget kapott ilyen céhtag kötelezettségét foglalja össze: ha egy szegény céhtag vagy legény betegsége folytán nélkülözhetetlen szükséget szenved, keresztényi szeretetből ki kell őt segíteni néhány arannyal a céh ládájából és támogatni kell; de ha ismét felépült, és megerősödött, köteles a céh által neki juttatott pénzt meg- és visszaadni. Ha azonban egy ilyen súlyosan megbetegszik, hogy ne lelki vigasz nélkül haljon meg, az ilyen beteget, legyen az bármüyen vallású, céhtag esetén a céhmester, 16
