Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
A győri ötvös céh szervezete és szabályzata
A céhes mesterek feleségei és lányai - megfelelő tudás, valamint az előírt kötelezettségek teljesítése alapján - gyakorolhatják a mesterséget. A nem katolikus vallású mesterekkel és az idegen városokból érkező legényekkel a céhszabályzat némileg engedékenyebb, de a céhes mesterek családtagjait előnybe részesíti velük szemben. A céhes mester özvegyének például megengedi, hogy mindaddig, amíg céhen kívülivel nem házasodik, férje műhelyét tovább vezesse, s a céh többi tagjával azonos jogokat élvezzen. Korábban mindössze egy évig tarthatta fenn műhelyét férje halála után. A próbaszedés költségesebb lett, bár az előző szabályzatban előírt kéthetenkénti gyakoriság most minimálisan negyedévre csökkent, viszont a mester köteles lett saját mesterjegyét is ráütni arany vagy ezüstművére. Az új privilégium a kontárokkal szemben szigorú fellépést követel meg. ugyanakkor a céhen kívüli ötvösnek is megengedi a céhbe való bejutást. A vidéki mester szorosabb kapcsolatot tarthat a céhvei, de jogai mellett kötelezettségei is azonosak lesznek az anyacéh tagjaiéval. Megszűnteti, legalábbis tiltja a céhes ünnepeken a túlzott lakomákat. Szintén új a szabályzatban, hogy a remekkérés előtt már be kell jelentkezni a magisztrátusnál a polgárjogkérelemmel, s csak akkor lehet győri polgár a céh igazolása alapján a legény, ha bizonyítja szándéka komolyságát, azaz remekel és megfelel. Érdekes, hogy' a készülő oktatási reformból, illetve a 10 évvel később bevezetett Ratio Educationis szelleméből a céhszabályzatban még csak annyi érződik, hogy a mestereket az inasok házimunka alól való kivonására szólítja fel (23). Az új céhszabályzatban az első pont a céhtagok vallási kötelezettségeivel foglalkozik. Eszerint valamennyi mesternek, legénynek és inasnak egész magatartásával Krisztus dicsőségét kell szolgálnia, jámbor és istenfélő életet kell élnie. Krisztus testének legszentebb ünnepén, a négy gyónási napon, valamint Szent Leo - az ötvösök választott védőszentjének - egyházi ünnepén részt kell venniük a szentmiséken, gyónniuk és áldozniuk kell. valamint ott kell lenniük az úmapi és annak nyolcadnapján tartott körmeneteken, ahol vinniük, illetve kísérniük kell a belvárosi plébániatemplomban, azaz a székesegyházban őrzött saját zászlójukat (24). Amennyiben nyomós ok híján hiányoznak e szertartásokról, vagy' elmulasztják a gyónási napokat, büntetésük mester esetében kettő, legény esetében egy. inas esetében mestere által fizetendő fél font viasz, amely az inas számára még csak nem is ad feloldozást. A második pont a céhtagok céhvei szembeni kötelezettségét írja elő. Meg kell jelenniük az összejöveteleken és negyedévente, vagy a céhelöljáró által megjelölt esetekben be kell fizetniük a céhmester által meghatározott összeget a céh ládájába. Aki elfogadható indok hiányában nem vesz részt egyik vagy másik ll
