Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
A győri ötvös céh szervezete és szabályzata
céhgyülésen, mester és legény esetében 50, inas esetében 25 dénárra büntethető. A céh összejövetelein minden ügyet nyilvánosan és illendően kell előadni. Ha a céhtag a szokásos céhgyűlésen kívül hasonló összejövetelt követel magának saját ügyében, a mester 85, a legény pedig 42 dénár büntetést köteles fizetni. A céhelöljáró megválasztásával a harmadik pont foglalkozik. A céhmesterválasztás évfordulóján kell tartani, céhbiztos jelenlétében. A leköszönő céhmesternek el kell számolnia a céh pénzével, még ha meghosszabbítják is tisztségét. Más esetben legalább két jelöltet kell állítani és közülük egyet egyhangú döntéssel meg kell választani. A megválasztott céhelöljáró megkapja a célüáda kulcsait és az ő dolga negyedévente a céhösszejövetelek nyilvánosságra hozatala, a céhtagok összehívása, valamint a céhszabályzat ismertetése és betartatása. Ha e fő összejöveteleken kívüli céhgyűlésen valaki azt követelné, hogy a céhszabályzatot maga olvashassa fel, 25 dénár befizetése ellenében megteheti. A negyedik pont a mesterség megtanulásának feltételeit foglalja össze. Elsőként hiteles keresztlevelet kell bemutatni és be kell fizetni nem több, mint 2 forint szegődtető pénzt, majd a négy év elteltével - a fizetésre kijelölt napon - ugyancsak be kell fizetni 2 forint szabaduló pénzt a céh ládájába. A mesterek nem tarthatják sem túl szigorúan az inast, sem háztartási teendők ellátására, csupán a mesterség kitanulására. Amennyiben az inas felszabadulása előtt meghalna mestere, a céh belátására van bízva, hogy a hátrahagyott özvegynél maradjon- e vagy más céhtaghoz adassék (25). Az ötödik articulus a céhbelépéssel foglalkozik. Ha egy legény a céhbe való belépését kéri. egy gulden jelentkezési díjon kívül be kell mutatnia a céh előtt kereszt- és tanulólevelét, hogy lássák tisztes származását, s hogy letöltötte- e illendően tanuló- és vándoréveit. Majd fel kell olvasni neki a céhszabályzatot, s kérelmeznie kell a városi magisztrátusnál a polgári jog elnyerését. „Amennyiben biztosítva látszik, hogy felkéri remekét - amely nem lehet költséges, se könnyen eladható -. megadhassák, s mihelyt majd ilyet készít, a céhbiztos jelenlétében a céh által alaposan megnézessék.” Ha néhány jelentéktelenebb hiba lenne bennük, úgy ezeket pénzzel megválthatja, viszont az összes hibáért a büntetés nem haladhatja meg az egy, két, három, legfeljebb négy guldent (26). Ha viszont a legény a remekkel nem állja ki a próbát, akkor újra kell remekelnie, vagy hogy mesterségét jobban megtanulja, el kell utasítani kérelmét, és ha már felvétele előlegeként valamennyi pénzt már letett, vissza kell adni neki. Ha mégis el tudja készíteni remekét, nyílváníttassék céhtagnak a céh előtt és mutattassék be a városi magisztrátuson a polgárjog megszerzése érdekében (27). A céhtaggá választás napján le kell tennie a belépési jog díját a céhládába, amely nem haladhatja meg a 15 guldent, mégpedig két részletben, az első felét 12
