Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
A győri ötvös céh szervezete és szabályzata
Ugyancsak fél mesterasztallal tartozott az a legény, aki ötvös mester leányát vagy özvegyét vette el (18). Remeke elfogadása és a céhbe való felvétele után az ifjú mesternek győri polgárjogot kellett szereznie, majd egy éven belül meg kellett házasodnia. A korábbi céhszabályzatnak a megváltozott napi gyakorlathoz való igazítása és a felettes hatóságok új rendeletéinek való megfeleltetése miatt a győri mesterek 1765-ben újólag egybefoglalták céhszabályaikat és újrafogalmazták céhlevelüket. amit királyi helytartótanácsi rendeletre elküldték a királyi udvari kancelláriához (19). Az uj céhlevél rövid latin bevezetővel, német nyelven íródott és tartalmát 1766. december 18-án Mária Terézia erősítette meg (20). 1767. május 20- án. a városnál történt kihirdetését követően. Unger József városi jegyző közzététel céljából másolatban megküldte a vármegyének (21). A kihirdetésen Joseph Nigl céhmester, Sebastan Greiner és Andreas Schweyer aranyművesek, valamint Michael Kopf özvegye volt jelen műhelyük, valamint a céh képviseletében. Az 1. számú függelékben olvasható céhprivilégium szerkezetében és néhány pontjában alapvetően eltér a korábban használatostól. Tartalma hasonlít a korabeli helyi kézműves céhek és más városok ötvöseinek céhszabályzataihoz, ami azzal magyarázható, hogy a céhprivilégiumokban egységes követelményeket kellett megfogalmazni, vagyis az utóbbi évtizedekben hozott általános törvények és a kézművességre vonatkozó speciálisabb rendeletek végrehajtásához szükséges szabályzókat számon kérték rajtuk (22). A céhszabályzat latin bevezetője utal ezen előzményekre: -„hűséges polgáraink, a szabad királyi Győr városunkban élő aranyműves mesterek részéről bemutattak nekünk egy bizonyos céhszabályzatot, melyet egymás közt a rendelkezésetek való jobb megfelelés céljából szerkesztettek...” Összehasonlítva az új céhszabályzatot az 1603. évi, huszonöt pontos ötvös privilégiummal, ez a szabályzat 30 pontot és egy záradékot tartalmaz. Többet és részletesebben foglalkozik a céhtagok vallásos életével és a különböző vétségek büntetésével. A büntetések differenciáltak és a céh anyagi gyarapodását szolgálják. ugyanakkor - eltérően a korábbi szabályzattól - a nemesi származású ötvösökkel szemben kötelezően elnézőek. Teljesen új a privilégiumban, hogy a céhmestemek szigorúan el kell számolnia a céh pénzével, mielőtt új elöljárót választanak. Egy-egy választáson legalább két jelöltet kell állítani. A fontos céhdöntéseken, így a céhmesterválasztáson is, céhbiztos jelenlétét kell kérni. A céhtagok céh elleni, komolyabb vétségei és súlyosabb erkölcsi kihágásai esetén, valamint a más céhekkel való peres ügyek elrendezéséhez és a kontárokkal szembeni fellépés során a városi magisztrátus bíráskodására kell támaszkodni. 10
