Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)

Gabler Dénes: Római csatellum Ács-Vaspusztán

A második palánktábort a cohors I Thracum equitata civium Romanorum építette. Ezt az alakulatot Kr. u. 118/119 táján helyezték Germaniából Pannóniába. Táborát kevés dél-galliai sigillata és a Carnuntumban (Bad Deutsch-Altenburg) állomásozó legio XF Apollinaris bélyeges téglái segítségével lehetett keltezni. A második palánktábort — éppen a Duna már a római korban is észlelhető eróziója miatt — mintegy 35 m-rel hátrább (dél felé) emelték. Ennek a castellum-nak védműveit három oldalon is meg lehetett határozni. A védőtöltés előtt kiásott árok {fossa) a déli kapu {porta decumana) előtt íveken kifelé kanyarodott clavicula-1 (kulcsocska) képezve. A második palánktábor védőtöltése, amelyet itt is cölöpsorokkal erősített palánk biztosított, 3,5 m széles volt. Kevésbé sikerült a parancsnoki épület principia) alaprajzának meghatározása, noha ott is számos cölöplyuk került elő, ezek összefüggő alaprajzi részleteket nem rajzoltak ki. Ennek a castellumvűk árkában ill. a principia járószintje alatt főként közép­­galliai (lezouxi) és korai rheinzaberni sigillaták, az ún. raetiai áru, márványozott festésű korsók Ш. pannoniai pecsételt díszű kerámia töredékei kerültek elő. Ezt a palánktábort Kr. u. 170/178 között, a markomann háborúk során gyújtották fel; valószínűleg a Carnuntumnál összevont csapatok veresége idején. A második palánk­tábor épületeit részben vályogtéglákból építették; a vályogfalakat esetenként falfest­mények díszítették. A hosszan elhúzódó, egész Pannonia, sőt a dunai tartományok életében cesurát jelentő markomann háborúk után a tábort kőből építették újjá, legalábbis a védműveket, és fokozatosan a belső épületek jó részét is kőből építették. Nagyjából ebben az időben építették kőbe a többi pannoniai segédcsapat tábort is. A vaspusztai kő tábor 106 m széles, hosszúsága 112 m-re becsülhető a Dunába zuhant északi kaputorony jelenlegi helyzete alapján. A vaspusztai egyike az eddig ismert legkisebb pannoniai erődöknek (1,2 ha). A castellum-ot körülvevő falak alapozása 120—124 cm, felmenő fala 104 cm széles volt, míg az alapozás mélysége 215—220 cm. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom