Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)

Szőnyi Eszter: Római őrtorony Gönyű-Proletáron

Katonai jelenlétre már Tiberius (Kr. u. 14—37) uralkodása alatt vannak adatok, a legkorábbi ásatással bizonyított barakktábor Claudius korában (Kr. u. 41—54) épült. Ebből a korból a legénységi szálláshelyek egy részét sikerült feltárnunk. Kőbe építése a kutatási adatok szerint már Traianus császár (Kr. u.

98—117) uralkodása idején megtörtént. Ugyanekkor területét nyilván megnövelték, mert a korábbi 500 fős lovascsapatot egy ezres létszámú egység, ún. ala militaria váltotta fel. A lovas íjász csapat bélyeges téglája előkerült egy lekövezett út alapjából. A részben feltárt több helyiséges épület falait freskók borították, tiszti szállás, vagy a parancsnokság

épülete lehetett.

Ala/Cohors

Mindkét elnevezés kisebb segédcsapatot takar. Az ala 500—1000 fős lovas,

a cohors pedig gyalogos csapatot jelent.

Az Arrabonában állomásozó segédcsapatok a következők voltak:

ala PannoniorumKr. u. 40-es évek — 50—60-as évek

ala I Augusta IturaeorumKr. u. 50—60-as évek — 92

ala I Hispanorum ArvacorumKr. u. 92-113/114

ala I Ulpia contariorum milliariaKr. u. 113/114 - IV. sz.

Az Ad Statuasban állomásozósegédcsapatok:

cohors 1 HispanorumKr. u. 97-101

cohors IV voluntariorum c. R.Kr. u. 101-118

cohors I Thracum equitata с. КKr. u. 118/119 - Constantinus-dinasztia

A késő római korban, a Kr. u. IV. században a tábor területét beszűkítették, falait megerősítették. A déli oldalon feltárt kváderkő burkolattal ellátott, és több mint 3 m vastag, öntött falmaradványhoz előreugró tornyok tartoztak. Ekkoriban kisebb katonai egységek látták el a helyőrség szerepét. Az erőd belsejében a legutolsó építkezések a Valentinianus-dinasztia (364-378) idejében történtek. Az V. századra az erőd területére a beköltöző civil lakosság hagyatéka jellemző.

110