Molnár Attila et al.: Jöttek - mentek. Langobardok és avarok a Kisalföldön - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 3. (Győr, 2008)
Tomka Péter: Az avarok kora
Államuk központosított: az egyeduralkodó kagánon kívül (akinek címe ugyancsak a füves puszták keleti végéből ered) más rangot nem is ismerünk a korai avar korból. Társadalmuk a régészet tanúsága szerint erősen tagolt volt, bár óvatosan kell fogalmaznunk: a „szegény” szabad pásztor és családja nem mindig vitte magával a másvilágra evilági reprezentációjának minden kellékét, a romlandó anyagból készült viselet és egyéb tárgyak változatos fajtáira alig-alig tudunk következtemi. A meghódolt népekkel nagyvonalúan bántak: kezdetben nem osztották szét őket, mint a későbbi nomádok. A kelet-európai pusztákon csatlakozók viselete és szokásai a központi területeken jelennek meg, a gepidák nagy része áttelepült ugyan a Dunántúlra, de nagyjából egy tömbben, saját előkelőik vezetése alatt maradt (ráadásul kezükben lehetett a nyugati kereskedelem), az Itália felé vezető úton sajátos szigetkultúra (az ún. Keszthely-kultúra) alakult ki. Regionális központokban nagy, polietnikus közösségek jöttek létre, amelyeknek az egész avar koron át használt, több ezres sírszámú temetőiben igencsak nehéz (ha szabad egyáltalán) eldönteni, hogy az avar módra eltemetett, bizánci tárgyakkal ellátott, germán és avar fegyvereket is birtokló halott vajon melyik népcsoporthoz tartozott eredetileg. A 630 körüli válság jelei a törzsterületen lassan követik a nagyhatalmi álmok szétfoszlását, az érdekterület zsugorodását. Maradt még arany a kagán kincstárában, jut még belőle az előkelők öveire, fegyvereire, asszonyaik ékszereire. A bizánci kapcsolat sem szakadt meg teljesen, az itáliai út forgalma megélénkült, a Duna mentén is eljut az avarok országába néhány nyugati típusú öv, esetenként viselőjével együtt. A korábbiaknál nagyobb temetők és a szaporodó telepleletek mutatják a letelepedési folyamat előrehaladását, azaz a gazdaság — és vele az életmód — súlypontjainak változását. Már csak néhány helyen tartottak ki a pusztai pásztorok. A viselet, szokások, fegyverek alig észlelhető változása mellett a többiek is szívósan őrizték a hagyományokat. 84
