Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Tomka Péter: A honfoglalás korától a török időkig. Amit Győr középkori történetéről megismertünk

i _. i

A harmadik meglepetést a legkorábbi koraközépkori település házai okozták, és ez már szinte régészeti szenzáció számba megy. Főleg azért, mert — eddigi ismereteink szerint - olyan korból származnak (a 10. századból, szinte közvetlenül követve a magyar honfoglalást), amely korból alig ismertünk állandó megtelepedésre utaló nyomokat (bevallhatjuk: az utóbbi évek nagyobb ásatásai ezen a téren is változást ígérnek, és nem csak Győr körzetében). Szó sem lehet nomád szállásról a honfoglalás kori magyar társadalom jóval fejlettebb volt a sokáig feltételezettnél.

A keltezést a rendkívüli formagazdagságú kerámia-leletekre alapozzuk. A lassú korongon nagy szakmai tudással előkészített (soványított) agyagból felhúzott, alaposan kiégetett edényeket az Árpád-kor felől nézve régies díszítés borítja: hullámvonal- és vonalköteg, az egész felületet borító sűrű vonaldísz, egyszerű hullámvonal és spirális vonaldísz.

Meglepő — és datálásunkat erősíti — a 11-13. századok Győrben is jellegzetes edényformájának (a cserépbográcsnak) és díszítési módjának (a körpecsédő — szakzsargonban rádli — haszná-latának) szinte teljes hiánya.

Még meglepőbb (és a keltezést tovább erősíti, sőt a telep jellegére is némi fényt vet) az Ausztria felől importált korai grafitos anyagú kerámia megjelenése.

70