Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Tomka Péter: A honfoglalás korától a török időkig. Amit Győr középkori történetéről megismertünk

Az első meglepetést az okozta, hogy a beépítendő területen sikerült nagyobb összefüggő, érintetlen vagy legalább is majdnem-érintetlen, feltárható felületet találni ott, ahol a Dunát kísérő dűnék dombjainak elplanírozása során a lejtőt már nem levágni, hanem éppen feltölteni kellett. Megtaláltuk a Homokgödrök homokbányáit is, ott azonban már sok keresni valónk nem volt.

A feltárt területen a 10. századtól a 13. század végéig, sőt a város felőli részen aló. századig folyamatosan laktak. Sejtésünk beigazolódott, immár leletszerűen, dokumentálva, bizonyítottá vált, hogy az előbb bemutatott két csoport összefügg egymással.

Az elmondottak ismeretében a második meglepetés már tulajdonképpen nem is volt olyan nagy meglepetés. A majd félezer éves időszakban (súlyozva is legalább 350 év!) az újabb és újabb házak és egyéb építmények a régebbiekre települtek, a régészet nyelvén rétegtani (stratigráfiai) viszonyban voltak egymással. Néhány házat még a legkorábbi időkben megújítottak. Később felszámolták őket, felébe-harmadába betöltött gödreiket kihasználva szabadban álló sütőkemencék foglalták el a helyüket. Közben (néha szinte közvedenül a korábbi házak után, akár három korai „kis ház” helyén) újabbat, nagyobbat, némileg eltérő szerkezetű házat építettek. Az Árpád-kor második felében, illetve már a vége felé még nagyobb építmények foglalták el a korábbiak helyét, ekkor számos nagy vermet is megástak. Ennek a rétegződésnek szinte felbecsülheteden a haszna a középkorral foglalkozó régészek számára: lehetőséget kaptunk az Árpád-kori Győr leleteinek (elsősorban az edényeknek, feltöltésről-planínozásról lévén szó, többnyire a hulladékba került edény-töredékeknek) pontosabb időrendi meghatározására.

66