Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Szőnyi Eszter: Régi idők ásatásai. A terület régészeti kutatástörténete

A hamvasztásos sírok a felső kb. 1 méter vastag rétegben kerültek elő, amelyet Méry agyagrétegnek hív, újabb ásatási tapasztalataink birtokában inkább humuszrétegnek határoznánk meg. A hamvasztásos temetkezések között a leggyakoribbak az ovális, vagy teknő alakú kitapasztott, átégett sírhelyekben elhelyezett ún. szórthamvas temetkezések voltak. A sírhelyek hossza 1-2, szélessége 0,7-1,5 méter, mélységük, egyetlen kivétellel az 1 métert nem haladta meg. Ismerünk még két, tegulákból (tetőfedő tégla) összeállított sírt, egy üvegurnás és két kerámia urnás sírt ahol a hamvakat az edényekben helyezték el. Az urnás temetkezések egy része megsemmisülhetett, 1887-ben Börzsönyi Arnold két ilyen urnasírt említ. A csontvázas sírokat nyilvánvalóan már az eredeti felszíntől is mélyebbre ásták, találáskor megfigyelt mélységük 1 m és 2,5 m között volt. Ezek a sírok már minden esetben a humusz alatti homokrétegben feküdtek. Előfordult, hogy csontvázas sír ásásakor hamvasztásosat szétromboltak. A sírok tájolását csak néhány esetben ismerjük, az említetteknél a K-Ny irányítású sírgödörben a fej váltakozva keleti, illetve nyugati fekvésű.

Mielőtt a leletek tárgyalására térnénk foglalkoznunk kell az út problematikájával. Mint már korábban is említettem, a „homokgödri temető” Aquincum irányában, római szokás szerint nyilvánvalóan a Brigetión (Szőnyön) át vezető limesút mentén fekszik. Méry talált is egy általa úrnak meghatározott 5 m széles, 15 m hosszan követhető „nagy méretű homokkövekkel fedett, egymás fölé többszörösen kőragasszal és törmelékkel rakva” kialakított objektumot, amelyet útnak határozott meg. Már a temető

feldolgozása idején problémát okozott számomra az a megjegyzés, hogy az út alatt sírok kerültek elő, bár ez talán egy későbbi átépítéssel, útszélesítéssel magyarázható lenne. A tanulmány megjelenése óta eltelt negyven év alatt azonban számos birodalmi útszakaszt tártam fel a környéken, mindegyik kavicsozott felületű, 6-7 méter széles, két oldalt mély vízelvezető árokkal szegélyezett, tehát szerkezetében azonos és a Méry-féle úttól eltérő volt.

18